Gazdák Lapja, 1904. november (3. évfolyam, 45–48. szám)

1904-11-25 / 48. szám

4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA nov. 25. A zabminöségi súlya (tehát 100 literenként) le­galább is 41 kgr. legyen. A zab legutóbbi termésből való, teljesen érett, nem elsatnyult (rendesen kifejlett és száraz), romlat­lan (se valamely betegségtől megtámadva, se meleg, se dohos, rossz szagu, vagy kicsirázott), sértetlen (nem rovaroktól megtámadva vagy megrágva) és tiszta legyen. A zab közönséges sárgás-fehér szinü fajtából való legyen. Fekete zabot csak kivételesen és határozott felsőbb engedély alapján vehet csak át az élelmező raktár. A zab tisztaságára nézve ugyanazon határozvá- nyok érvényesek, a melyek a kenyérnek való gabonára (búzára, rozsra, kétszeresre) vonatkozólag megállapit- tattak, mégis azzal a külömbséggel, hogy a zab ide­gen anyagot (magvakat stb.) mindössze legfeljebb 35/io sulyszázalékot (100 kgr.-ként 3V2 kgr.) tartal­mazhat, melyből a rost&alj IV10 százaléknál (100 kgr.- ként lVa kgr.), az idegen mag pedig 2 százaléknál (100 kgr.-ként 2 kgr.) több nem lehet. Ha az eladni szándékolt zabnál a szeméthulla­dék 35/io százaléknál, illetőleg a rostaalj l5/io száza­léknál több, továbbá, ha az eladandó zabban kavics, föld vagy agyagdarabkák nem elvétve, hanem feltűnő (a zabsuly V2 százalékánál — 100 kgr.-ként 100 gr.- ként 100 gr.-nál — 10 dekagrammnál —' nagyobb) mennyiségben fordulnak elő, akkor a zab a katonai (honvéd) élelmező raktár által át nem vehető. Ez eset­ben az eladni akaró gazda — ha a zab egyszerű ros­tálással társzerüvé tehető — úgy jár el. mint fentebb a kenyér gabonára nézve elmondatott. A széna csak jó réti füvekből álljon; továbbá száraz, állott, nem nagyon halovány, tiszta (iszap, por, vagy homok nélküli) legyen és az egészséges, jó szénának kellemes illatával birjon. Sás, nád, iszapnövény, moh, keményszáru, tüs­kés és huros növények a szénában csak igen kis meny- nyiségben fordulhatnak elő. A széna közt romlott, szinehagyott, vagy rossz szagu szénának nem szabad előfordulni. Idei termésű széna szeptember elseje előtt nem vétetik. Sarju a hadsereg (honvéd) igazgatás által rend­szerint nem vétetik meg, de ha kivételesen mégis vá­sároltatnék, akkor a sarjunak teljesen érettnek és ki­fogástalan minőségűnek, tehát általában olyannak kell lennie, mint a szénának, a sarju tehát kell, hogy olyan tulajdonságokkal birjon, mint a minők a jó szénánál — az előbb elmondottak szerint — megkívántainak. A szalma egészséges, rozstól, liszt- vagy méz­harmattól ment, száraz és tiszta legyen, nem pedig poros vagy iszapos ; továbbá gazzal, dudvával vegyítve és rossz szagu ne legyen (Folyt, köv) Hirek. — Rendes tagnak ajánlkozott felvételre a Szat- mármegyei Gazdasági Egylet kötelékébe: Weisz Sán­dor puszta-laki nagybérlő. = 440.000 korona a szarvasmarhatenyésztós füllenditésóre. Tallián földmivelésügyi miniszter a kis­gazdák szarvasmarha-tenyészanyagát javítani szándé­kozván, jobb tenyésztehenek beszerzésére újabban a székelyföldi kirendeltség utján a székely kisgazdák­nak, a Biharmegyei Gazdasági Egylet utján a bihar­.•uegyei kisgazdáknak, a csallóközi járási mezőgazda- sági bizottság utján a járásbeli községek kisgazdái­nak, a Veszprémmegyei Gazdasági Egylet utján a veszprémmegyei kisgazdáknak, végül az Ungvári Gaz­dasági Egylet utján az ungmegyei kisgazdáknak 440.000 korona államkölcsönt engedélyezett. = A tokaji borok védelme. A keresk. miniszter rendeletet adott ki, melynek nevezetes intézkedése az, hogy a tokaji borvidéken termett mustot, illetve bort, akár más hazai borvidékről, akár külföldről származó musttal vagy borral keverni, házasítani nem szabad. A rendelet véget akar vetni első sorban azoknak a hamisításoknak, amelyeket éveken át az olasz borok­kal a tokaji borok rovására elkövettek. Aki ezen tila­lom ellen vét, az 1879: XI, törvénycikk 16. parag­rafusának rendelkezése alapján tizenöt napig terjed­hető elzárással és (200) koronáig terjedhető pénzbün­tetéssel büntettetik. ~ Szöiömivelö-eszközök és gépek bemutatója. A Zemplénvárrnegyei Gazdasági Egyesület f. hó 19-én Sátoralja-Ujhelyen kézi és lóerőre berendezett szőlő- mivelőeszköz- és gépbemutatót rendezett. —- A kenderiermelés nagyobb arányú felkarolása érdekében Kristóffy József főispán f. hó 22-ére Nagy­károlyba, d. e. 10 órára értekezletet hivott össze, me­lyen úgy az érdekelt termelők nagyobb számban, mint a gyár létesítésére vonatkozó Mező-Gazdasági ipar­részvénytársaság igazgatója is megjelentek. A gyáralakulásának feltételeiként métermázsán­ként 4 K 60 fillér beváltási ár lett megállapítva, s 1000 hold 3—6 évi szerződéses biztosítás mellett fel­ajánlandó termelő terület. A gyár a lápon, avagy a kismajtényi állomás közelében létesülne, s azzal a kilátással, hogy az idő­vel méreteiben megnagyobbodjék, sőt textilgyárral is kibövittetnék. A feltételek annyira előnyösebbek az eddig kilá­tásba helyezetteknél, hogy a terület felajánlására re­ményünk van. Felhívjuk tehát ez utón is gazdáink fi­gyelmét, hogy e nagyfontosságu kérdés elől ne zár­kózzanak el, sőt azt lehetőleg melegen felkarolva sa­ját közös érdekünkben támogassák. — A termelőknek a hadsereg ellátása körül való kioktatása. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium a közös hadsereg és a honvédség terményben szükség­leteinek bérleti leszállításánál szükséges ismeretek és eljárások elsajátítása végett, az érdeklődő termelők továbbá gazdasági egyesületi vagy mezőgazdasági szö­vetkezeti tagok részére Budapesten f. évi december 12-től 22-ig tanfolyamot tart. — A tanfolyam célja az, hogy közvetlen érintkezés és gyakorlati útmutatás alap­ján megismertesse a gazdaközönséget mindazon tud­nivalókkal, melyek ismeretének hiánya tartotta vissza leginkább gazdáinkat attól, hogy terményeiket a had­sereg és honvédség ellátásában mint azok közvetlen szállítója valamely állandó szerződéses viszony (u. n. bérleti viszony) alapján is értékesítsék. Ily ismeretek pl, a szállítási határidőknek, az adagolásnak, a cso­magolásnak, a minőségi követelményeknek és az utób­biak megállapítási módjainak stb. ismerete. — A tan­folyam kitűzött céljához képest tájékoztatást nyújtván úgy a közös hadsereg, mint a honvédség termény szál­lításainál kívánatos tudnivalók felől, a termelőket többé- kevésbé bizonytalan próbálkozások nélkül is igyekezni fog képessé tenni, hogy terményeiknek ezt a közvetet- len s igy előnyős értékesítési módját az eddiginél na­gyobb mértékben vehessék igénybe. A tanfolyamban

Next

/
Thumbnails
Contents