Gazdák Lapja, 1904. szeptember (3. évfolyam, 36–40. szám)
1904-09-16 / 38. szám
szept. 16. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal Az idei terméskilátások ismét csak a felöl tanítanak ki bennünket, hogy gazdáinknak az okszerű művelés mellett a kiegyenlítő termesztési rendszerre fokozottabb mértékben kell áttérniük, ha magukat oly súlyos eshetőségeknek, mint a milyeneket a kizárólagos gabonatermesztés felidézhet, kitenni nem akarják. Mezőgazdasági üzemünknek tellát saját jól felfogott érdekében szükségképpen foglalkoznia kell oly termények előállításával is, melyek kiegyenlítő hatással vannak a jövedelmezőség mai különbözeteire. De más, közgazdasági szempontból is van éppen a kender és len elterjedtebb termesztésének kiváló jelentősége. Fonó- és szövőipari cikkekben rendkívül nagymérvű szükségleteinket a külföld gyáraiból fedezzük, — amelyek a mi pézünkön foglalkoztatják ezekért sok ezerre menő munkásaikat; holott ha ez az ipar nálunk egy tekintélyes mérvű termelésre támaszkodhatnék, — itthon honosodna meg, nyújtva sok ezer magyar munkásnak állandó biztos keresetet és becsületes megélhetést. Addig azonban, amíg a termesztés egy bizonyos tekintélyes mértékig biztosítva nincsen, addig gyárak felállításáról szó sem lehet. Elsősorban tehát arról kell gondoskodnunk, hogy az országnak lehetőleg minden vidékén a kender- és len- termesztés a rendszeres termesztési ágak közé be- soroztassék. És minthogy eszerint mindenképpen indokolt, hogy gazdáink figyelmét reátereljük a kiegyenlítő termesztésre legjobbnak kínálkozó kender és len minél elterjedtebb mivelésére s őket arra buzdítsuk, hogy a gabonatermés bizonyos csökkentése mellett ott, ahol a termesztési előfeltételek megvannak, földjeiknek a gabonatermesztés alól kivont részét a -kender, majdan pedig a len termesztésének szánják, már most kívánjuk megindítani a mozgalmat arra, hogy a tömegesebb termesztés minél közvetlenebb eredményeinek elérése céljából az egyes vidéki érdekeltségek termelő szövetkezeteket alakítsanak. A földmivelésügyi m. kir. kormány részéről számbaveendő anyagi segélyezés helyeztetett az egyes termelő szövetkezetek részére kilátásba. Ennek folytán a termesztés fölkarolása iránt gazdáink körében kedvező hangulat nyilatkozott meg ilyen termelő szövetkezetek alakítására, de a tervbe vett szövetkezetek mindezideig nem létesültek. Ezt valószínűleg arra a körülményre kell visszavezetnünk, hogy az alakulandó szövetkezetek nem juthattak abba a helyzetbe, hogy egyrészt tagjaiknak a kórótermés idején annak értékét kifizethették volna és másrészt a kikészített nyers kender jó értékesítése tekintetéin a kellő összeköttetést maguknak eleve biztosíthatták volna. A termesztő szövetkezetek megalakítására irányuló mozgalmat tehát az említett jelentékeny akadályok elhárítására kellett alapítanunk s ehez képest megállapítanunk azt, hogy szükségképpen Budapesten egy kenderértékesitési központot kell szervezni, amelynek gondoskodását fogja képezni nemcsak az, hogy az egyes termesztő szövetkezeteknek a kóróbeváltás idejére szükséges pénzösszegeket folyósíthassa, hanem az is, hogy a szövetkezetek által saját üzemükben kikészítendő nyers kender-készletek az elérhető legjobb árakon értékesíttetvén, az egyes termesztő szövetkezeteknek e szerint csak éppen egyfelől a termesztés, másfelől a szabatos kikészítés tekintetében kelljen gondoskodniok. Hosszas tárgyalások után az 0. M, G. E,-nek sikerült ezt a kiindulási alapot megteremtenie, s igy most már nincs semmi akadálya annak, hogy a termesztő szövetkezetek létesítésére irányuló mozgalom a teljes sikert eredményezze. A termelő szövetkezetek létesítésére irányuló mozgalomba be lesznek vonva az összes érdekeltek ; tehát nemcsak a termesztők egyedül, hanem mindazon szervezetek, testületek és egyesek, akiknek gazdasági helyzetünk felienditése körül hivatásuk van, Ebből kifolyólag felhívjuk tehát egyfelől gazdaközönségünket, másfelől az érdekelteket az iránt, hogy egyelőre a kendertermesztő szövetkezetek alakításának elősegítésére elsősorban a termesztésre alkalmas vidéket és illetve területeket kijelölni, másodsorban ezen vidékek gazdáinak körében a termesztő szövetkezet alakítására hangulatot kelteni s őket arra bírni szíveskedjenek, hogy ezt az ügyet komoly elhatározással felkarolván, az aratási munkák befejezése után értekezletre gyűljenek össze a végből, hogy a legalább 500 kai holdra alakuló termesztő szövetkezet étesitésétamaguk körében elhatározván, hogy atovábbiak ltekintetében ez ügyben kiküldött állandó bizottsággal az érdemleges tárgyalásokra nézve érintkezésbe lép- j enek. Mihelyt az 0. M. G. E,-nek a kender és lentermesztési szövetkezetek alakítására kiküldött állandó bizottsága az összes előmunkálatokkal elkészül, az egyes termelővidékek kiküldötteit értekezletre fogja egybehívni, amelyen a tervezet összes részletei ismertetni és a késedelem nélkül foganatba veendő további, teendők is megállapitattani fognak, A kendertermesztésre vállalkozó egyes vidéki érdekeltséget felhívjuk tehát arra is, hogy akkor, amikor a termesztő szövetkezet alakítását a maguk körében elhatározták, az ez ügyben eljáró bizottságukat is egyúttal megválasztani, a Budapesten tartandó értekezletre kiküldött képviselőiket kijelölni s ezek neveit egyúttal bejelenteni szíveskedjenek. Förster Géza. Szeszmoslék takarmányul való felhasználása. — 74075—904, sz. pénzügyminiszteri rendelet, — Minthogy az idei takarmányhiány mellett felmerülhet az az eset, hogy egyes mezőgazdasági szeszfőzdék a szesz termelésnél nyert moslék feleslegüket más gazdáknak elárusítani fogják, figyelmezteti a pénzügyminiszter a pénzügyigazgatóságokat, hogy az az arány, melyben a szesztermelésnél nyert moslék a szeszfőzdével kapcsolatos mezőgazdaságnak átadassák : a szeszadó törvény végrehajt, iránti utasítás 2, §-a IV. 3, i, pontjában foglalt határozmányban jut kifejezésre s ennélfogva nem kifogásolható az, ha egyes mezőgazdasági szeszfőzde vállalkozók az ezen aránynak megfelelő felhasználás mellett mutatkozó moslékfeleslegüket más gazdáknak elárusítják. A fentebb említett arányba beszámítandó fel- használásnak tekintendő az is, ha a szeszfőzde vállalkozó más gazdáknak ugyan, de azzal a kötelezettséggel ad el moslékot, hogy ezek a gazdák az e moslékon tartott marháiktól származó trágyát a szeszfőzdével kapcsolatos mezőgazdaságnak átadni kötelesek. A mennyiben egyes mezőgazdasági szeszfőzdék moslékuknak egy részét, —- tehát nem a mosléknak csupán felesleges mennyiségét — ezen utóbb említett módon szándékoznának értékesíteni, kötelesek lesznek ezt a szándékot a pénzügyigazgatóságnál bejelenteni
