Gazdák Lapja, 1904. augusztus (3. évfolyam, 32–25. szám)
1904-08-19 / 34. szám
aug. 19. GAZDÁK LAPJA. 3-ik oidal Pálya orvos: Dr. Költsey Ferenc. Titkár: Poszvék Nándor, helyettes titkár és időmérő Ósváth Elemér. Vadászversenynél maszter : Káliay Szabolcs. Szatmár, 1904. julius hó 20. Poszvék Nándor versenytitkár. Jóváhagyva : Budapest, 1904. augusztus 3, A Magyar Lovaregylet igazgatósága nevében Gróf Batthyány Elemér s. k. Kocsiverseny. Szept. 24-én, szombaton d. u. 3 órakor a Pety- tyén—szatmári országúton Szatmár irányában. ( Találkozás Pálfaiva végén. Ügető verseny. 300 kor. egyleti dij tiszteletdijakban. Ebből 200 kor. ért. tiszteletdij az első, 100 kor. ért. tiszteletdij a második, tétek összege a harmadik beérkező kettős fogatnak. Nevezhetők Szatmárnémeti szab. kir. városi és Szatmármegyei birtokosok tulajdonát képező lovak, Orosz és Amerikai vérű üge- tők kizárva. Táv. kb. 4000 m. Tét 10 K, f. v, f. Nevezési határidő szept, ! 5. Kettős téttel nevezni az oszlopnál is lehet. Csak egyleti tagok 4 kerekű, 2 ülésü kocsin hajthatnak. Versenykocsik kizárva. Minden versenyző fogat egy versenybírót tartozik vinni. A verseny lefolyása körül más intézkedés hiányában az Urkocsisok Szövetkezetének verseny szabályai mérvadók. l r~'- --1- --. , ■ ■ A nemes fűz termeléséről. A fűz talaj iránti igényei ^em nagyok, termelhető bármely talajnemen, de legmegfelelőbb termelésére a humuszos vagy homokos agyag. Egy éves, 15— 25 cm. hosszú dugványvesszők utján szaporittatik. melyek 50 cm. sor és 20—25 cm. növénytávolsággal ültetendők el. Ősszel és tavaszszal is lehet dugvá- nyozni, de az előbbi sokkal inkább ajánlható, mert gyox-sabban hajt ki s szebben fejlődik, mint a tavaszai telepített. Metszésre a szerint, hogy mikor dugványo- zunk az őszi vagy kora tavaszi időt használjuk, még mielőtt a fa nedvkeringése megindulna. A dugványok egy e célra készített és a vesszők vastagságának megfelelő ültető vassal sülyesztendők a talajba. Mindenek előtt azonban a talaj előkészítésére kell nagy gondot fordítani; célszerű lesz azt megelőzőleg mélyítő szántásban részesíteni, mert a fűz telepítése így sokkal könnyebben megy, továbbá fellazított talajban gyorsabban is gyökerezik meg. A telepítési költségek, kát. holdanként hozatott füzdugványokat számítva s beleértve azok szállítási költségét is, 200 koronára tehetők, ami — ha tekintetbe vesszük azt, hogy évenként 40—50 korona tisztajövedelemre számíthatunk és hogy a fiiztelep még rossz kezelés mellett is lO—12 évig kitart felújítás nélkül —- igen kedvezőnek mondható. Vágás alkalmával nagy gondot kell fordítani arra, hogy az a lehető legmélyebben eszközöltessék, mert csak igy vagyunk képesek elérni azt, hogy a törzs szép, terjedelmes tányér alakot öltsön és sok és jó minőségű hajtást szolgáltasson. A vágás e célra szolgáló olló segélyével végzendő, nem pedig késsel, mert ezzel nem vagyunk képesek oly tökéletesen tőből metszeni. A metszés közvetenül a levélhullás után kezdhető és tarthat akár egész télen át. A füzes holdankénti vesszőtermése igen változó, a mi a fiiz fajától, a telepítés sortárolától s a vágás, gondozás és trágyázás mérvétől tétetik függővé. Függ végre a termés nagysága a füzes korától is, mert előző években kevesebbet terem s csak a 4—5-ik évben éri el a termés a maximumot. Jelentékenyen fokozható a füzes vesszőtermése a helyes trágyázás által, mely célra az istállótrágyától eltekintve, komposzt, chilisalétrom és szuperfoszfát a leginkább ajánlhatók. Tapasztalati adatok a rozs termelésére vonatkozólag. Nálunk Magyarországon a rozs termelése nagyon is másodrangu szerepet játszik. Nálunk mindenki csak búzát akar termelni, s kétséget sem szenved, hogy a búza rendesen valamivel nagyobb termést ad, s ára valamivel magasabb. Mégis minden gazdaságnak kell rozsot is termelni, ha egyébért nem, a cselédség szükségletére. A rozs azonban olyan mostoha elbánásban részesül, hogy termése többnyire minden kritikán alul álló. Nem igy van a külföldön, különösen Eszak- Németországban, a hol a rozs ugyanazt a szerepet játszsza, mint nálunk a búza, s ahol valósággal mesterek a gazdák a rozs termelésében. Olyan termésátlagokat kapnak, a minőről nekünk fogalmunk sincs. Természetesen a talajt nemcsak amúgy félig meddig, hanem igen alaposan megművelik, s általában véve nitrogén trágyával trágyázzák. Jóformán nincs gazda, a ki rozsvetésére salétromot vagy ammo- niaknitrogént ne használna, s általános a nézet, hogy a tulajdonképeni rozstalajon csak akkor várható kielégítő rozstermés, ha nitrogén trágya is alkalmaz- tatik, csupán az iránt eltérők a nézetek, hogy őszszel, vagy tavaszszal obb-e ezen trágyát elhinteni. Épen ezért újabban beható kísérletek végeztettek ez irányban, a melyek közül a legmérvadóbbat, a Gerlach által Posenben végzett kísérletek eredményét, szükségesnek tartjuk e helyen is ösmertetui. E kísérletre szolgáló terület 20 Morgen volt, (1 Morgen 2250 m.) s alaptrágyául morgenenként használtatott 3.5 mm. kainit, 1.5 mm. Thomassalak és 6—7 mm. szuperfoszfát, a melyeken kívül az egyik táblá i salétrom, a másikon ammoniak-nitrogén szóra- tott el különböző mennyiségekben s felváltva őszszel és tavaszszal. A nitrogéntrágya nélküli területen termett 15.77 q (I q ~ fél métermázsa.) rozs és 30—40 q szalma. Valamennyi tavaszszal salétromozott vagy ammonitrogénnel ellátott tábla legalább 2 mázsával adott nagyobb termést, holott csak 4-16 font szóra- tott ki morgenenként, ellenben az őszszel kiszórt salétrom csak 1 mázsával adott nagyobb termést. Legnagyobb termést adott a 3-ik szánni tábla, a melyre 16 font salétrom-nitrogén szóratott ki tavaszszal és pedig 1 morgenen 19.66 mázsa szemet és 35.52 mázsa szalmát. _ CUKORKA, egy igen kellemes izü és felette enyhe hatású hashajtószer, mely Ä "ÜT" A nPTlO"’^ u=3 gyermekeknél mint felnőtteknél hasznosnak bizonyult. Orvosok ajánlják uim Á M I §8^ és rendelik betegeiknek. — Ára 70 fül. — Már 80 fillér előleges beküldése ellenében (bélyegekbe \ is) qqy doboz mintaként bérmentve küldetik. Készi- tője HORVÁTH JÓZSEF gyógyszerész, Szatmár-Németi. 126 —113
