Gazdák Lapja, 1904. július (3. évfolyam, 27–31. szám)

1904-07-22 / 30. szám

2-ik oldal

GAZDÁK LAPJA

julius 22

mazik akár otthon, akár más helyen; de józan gondolkozásu ember, nem a büntetéstől való félelmében, hanem azért kerüli a gondatlanságot, mert az abból származható veszedelmektől méltán retteghet. Vigyázzunk azért a tűzre.

Gondoskodjunk, hogy udvarunkon mindig vízzel megtöltve álljon egy kád, vagy egy fél- fenekü hordó, vagy legalább egy nagy dézsa, hogy,veszély esetén azonnal kéznél legyen.

Éretlen apró gyermekek keze ügyéből, rejtsük el a gyújtó eszközöket s akadályozzuk meg őket a tűzzel való játszásban s a lelkűket és testüket ölő pipázásban. Xe járjunk szabad világgal és égő pipával a gyúlékony anyagok körül; a hordásnál cséplésnél vagy nyomtatásnál ne engedjük meg sem magunknak, sem másnak az oly sok szerencsétlenséget és veszedelmet előidéző pipázást. Az erdőn, mezőn rakott tüzet jól oltsuk ki, mielőtt otthagynék és végül, hogy a tűzveszélyből származható károk tönkre ne juttassanak ; biztosítsuk épületeinket és terményeinket tűzkár ellen.

Az a csekély összeg a mit a biztosításért kell fizetni, gazdagon visszapótlódik nekünk tűzvész esetén. És ha az Úristen meg is óv a tüzveszedelemtől, az a kis biztosítási összeg busásan megtérül, abban az állandó, jól eső tudatban és lelki megnyugvásban, hogy ha leégünk is, nem jutunk koldusbotra. S. M.

A kender és len feldolgozás állami támogatása.

A törvényhozás a kender és lentermelés fokozottabb előmozdítására az állami beruházásokról szóló 1904. évre XIV. t. c. keretében megfelelő és szegeket bocsátott föld. miniszter rendelkezésére.

Ezen összegek felhasználásával a szóban levő termelési ágat a törvény célzatának megfelelően a termelési és feldolgozási ismeretek behatóbb fej lesztésére hivatott intézmény létesítésén kívül, a kender, vagy lenkórót feldolgozó mezőgazdasági iparvállalatok, valamint külön áztatok létesítésének közvetlen támogatásával s a szövetkezeti elő állított félgyártmányok megfelelő értékesítésének szervezése által szándékozik a föld. miniszter előmozdítani.

Ezen növények termelése azonban csak azon vidékeken célszerű, a hol már a természeti viszonyok: talaj és éghajlat : utalnak ezen növények termelésére és ennélfogva azok felkarolása indokolt. így a kendernek inkább a melegebb éghajlatú, mély rétegű, televényes, kövér talaj, a lennek pedig a nyirkos levegőjű, jó minőségű könnyebb talaj felel meg.

Az állami támogatás módozataira vonatkozó általános irányelvek a múlt évi junius hó 19-én 5292 ein. 903 sz. a. kelt föld. miniszter rendelettel a kö vetkezőkben jelöltettek meg:

„I. Szövetkezetek, vállalkozók és részvénytársaságok, amelyek a technika .vövetelményeinek megfelelő, a főldmivelésügyi minister által megállapított üzemkepességü kender- vagv •'kikészítő telepet létesítenek és kötelezik magukat, hogy a telep üzemképességének megfelelő mennyiségű kórót előre megállapított, minőség szerint emelkedő Jegkissebb áron beváltják, az ezen' telep építkezési és berendezési költségei összcgéuek 50 százalékig, legfeljebb azonban 75000 koronáig terjedhető kamatmentes államkölcsönt nyerhetnek, mely az alábbi módozatok mellett fizetendő vissza. Ezen állami támogatás engedélyezésénél a telep üzemképességéhez és a helyi körülményekhez képest kiköthető, hogy a nyers anyagnak legalább bizonyos része a kistermelők révén fedeztessék. Az államkölcsön visszafizetése a telep létesítését követő tiz év után veszi kezdetét és további 15 évi, mindenkor jan. 31-én esedékes egyenlő részletekre felosztva teljesítendő akként, hogy a telep létesítését követő 25 év elmúltával az egész kölcsön törlesztve legyen ; csak egy részlet fizetésének elmulasztásával is az egész kölcsön esedékessé válik.

2. Szövetkezetek, melyek főlegkisebb telepeket létesítenek, a t-lep építkezési és berendezési költségei összegének 40*ü-ig, legfeljebb azonban 35000 koronáig terjedhető vissza nem fizetendő államsegélyben részesülhetnek, ha a szövetkezeti üzletrészeknek legalább fele a kisgazdák kezében van ; az államsegély az építkezési és berendezési költségek összegének 60-ig legfeljebb azonban 5000 koronáig terjedhet, ha az üzletrészek háromnegyed része kisgazdák kezében van.

3. Községek, községi szövetkezetek, gazdakörök, a melyek egy vagy több község kisgazdái által termesztett kóró kiáztatásához mesterséges kender- vagy lenáztatót létesítenek, az áztatóhoz szükséges egyébb befektetésekről, u. m. területről, pajtáról a vizszer- zéshez szükséges erőről s az áztató fentartásáról és üzemben tartásához szükséges egyébb kellékekről gondoskodnak s erre a megfelelő fedezetet kimutatják s az áztatást megállapított dij mellet a község minden gazdájának megengedik.

4. Az állami támogatás megáHapitásánál csak azoknak az anyagoknak és gépeknek értéke vehető alapul, amelyeknek belföldi származását, vagy amennyiben a belföldi ipar révén be nem szerezhetők, ezen körülményt az államsegélyt kérő igazolja. Az államsegély értéke felett a tulajdonos 25 évig csak azzal a korlátozással rendelkezhetik, hogy az illető telep s annak részei a kitűzött célra használtatnak; amennyiben pedig a telep bármely okból rendeltetésétől elvonatnék, vagy eladatnék, az államsegély visszafizetendő.

Az állami támogatást kérő e célból magát kötelezni tartozik, hogy ezen korlátozásokat nyilvánkönyvi- leg biztosítja, illetve annak bekebelezését eszközli.

5. Az állami kölcsön, vagy államsegély teljes összege akkor válik esedékessé, ha a telep építkezésének és berendezésének hivatalos felülülvizsgálása megtörtént és lényeges kifogás nem merült fel.

6. A telepeken csakis magyarországi nyers anyag dolgozható fel, amennyiben azonban ezen korlátozás elejtése indokolt, az a főldmivelésügyi miniszter által meghatározott időre felfüggeszthető.

7. A kikészítő telepek tartoznak a beváltott kóró mennyiségről, a termelőkről és a kifizetett beváltási összegekről, a naponkint alkalmazott munkásokról és a nekik kifizetett összegekről magyar nyelvű könyveket vezetni és a főldmivelésügyi miniszter evve 1 megbízandó közegeinek betekintést engedni.

Ezek az alapelvek szolgálnak a jövőre is zsinórmértékül s az 1904. évi XIV. te. §-ához képest csak a 2. pont szenved némi módosulást, a mennyiben arra nézve, hogy a szövetkezet a kisgazdáknak minő mérvű részvétele mellett sorolható az előbb idézett miniszteri rendelet 2. pontja alá s a 60 száza