Gazdák Lapja, 1904. július (3. évfolyam, 27–31. szám)

1904-07-22 / 30. szám

Julius 22 GAZDÁK LAPJA. 3-ik oldal lékban megjelölt maximumon belől az ily szövetkeze­tek, mily segélyösszeggel támogatassanak, esetről esetre a konkrét kérvény alapjait fog el határoztatok Kivételes esetekben nem zárkózik el azonban a földm. miniszter az elől, hogy ott, ahol a termelési viszonyok nagyobb gyártelepek létesítését teszik kí­vánatossá, az említett rendelet 8. pontja alá tartozó ilyen gyártelepeknek, az építkezési és berendezési költségek 50 százalékáig engedélyezhető államkölcsön összege 75000 koronát esetleg meghaladhassa. Az idézett rendelet 4. pontjának második bekez­dése úgy ártendö, hogy az állami támogatást kérő tartozik kötelezettségei betartásának biztosítására az állami támogatás összegének erejéig jelzálog! biztosí­tékot nyújtani, illetőleg ingatlanait lekötni és szükség esetén a g\ártelep tartozását képező felszereléseket közjegyzői okirat alapján formailag zálogul átadni akként, hogy a telep üzeme ne szenvedjen. Az állami támogatás iránti kérvények tárgyalá­sának egyszerűsítése és lebonyolításának megkönnyí­tése végett a kérvényezés módozatai az érdeklődők tájékoztatására a következőkben lettek szabályozva. Az állami támogatás iránti igények szempontjá­ból mindenekelőtt különbséget kell tenni a fentidózett rendelet 1. és 2. pontjában jelzett feldolgozó gyártele­pek és ugyanazon remidet 3. pontjában megnevezett önálló áztatok között. A gyártelepek rendeltetése a termelők által beszállított kórót szálkenderré feldol­gozni s az e végből szükséges összes munkákat vé­gezni, mig az onáló áztatok létesítésének célja a ter­melőknek módot nyújtani ahhoz, hogy az általuk ter­melt kórót saját kezelésükben kiáztathassák és annak további feldolgozását is saját üzemükben végezhessék. I. A kender-, vagy lenfeldolgozógyár létesítéséhez igényelt állami támogatás iránt a kérvények közvet­lenül a m. kir. föídmivelésügyi miniszterhez intézen- dők. Az állami támogatás engedélyezése iránti kérvény­ben tüzetesen megjelölendők a következők: 1. a vállalat alakja, egyes vállalkozó, részvény- társaság, vagy szövetkezet, 2. a létesítendő gyártelep részére kiválasztott hely (vármegye, község, határrósz esetleg helyrajzi szám), 3. a gyár üzemképesség, vagy is, hogy évente hány métermázsa kender illetőleg lenkórót ieend ké­pes feldolgozni. 4. a nem szövetkezeti alapon alakuló vállalatnál a kisgazdáktól beváltandó kóró mennyisége, illetőleg a kis és nagy termelőtől átveendő mennyiségek közti arány, 5. ugyancsak a nem szövetkezeti alapon alakuló vállalatnál a vállalat által átveendő kóróért métermá- zsánkint és minőség szerint fizetendő legkisebb árak számokban (a minőségi fokozatok megállapításánál első sorban a száraz kóró hosszúságát centiméterekben véve alapul. 6. amennyiben a vállalat érdekében esetleg fel­tétlenül szükséges lenne, hogy ott ideiglenesen idegen honpolgárok is alkalmaztassanak, megjelölendő hogy minő minőségben és mily időtartamra hány ide­gen honpolgár alkalmazására van szükség. 7. Az 5292 ein, 903. számú rendelet második pontja alá tartozó szövetkezeti alapon létesítendő gyá­raknál megjelölendő, hogy a kisgazdák minő arány­ban fognak bevonatni a szövetkezetbe, illetőleg a ta­gok között a kisgazdák számszerint milyen arányban lesznek s hány üzletrész fog a kisgazdák részére fentartatni.-. Végül megjelölendők azok az előfeltételek (vizhasználati, közlekedési, termelési viszonyok, ter­melési körzet) melyekre a vállalat a gyár létesítését alapítja, valamint az a körülmény is, hagy a feldol­gozóit félárut hogy értékesíti, (saját maga dolgozza-e i'el kész áruvá, belföldön vagy külföldön, esetleg ke­reskedelmi utón adja tovább. Az állami támogatás engedélyezése iránti kérvé­nyekhez a már elsorolt adatokon 'kívül a következő mellékletek szükségesek : 1. a gyár építkezéseinek és berendezésének rész­letes műszaki tervrajzai, költségelőirányzata és mű­szaki leírása, 2. részvénytársasági, vagy szövetkezeti alapon létesítendő gyáraknál a szervezeti szabályzat, vagy ennek tervezete. A szükséges adatokat magában foglaló, kellően felszerelt kérvény megfelelően tárgyaltatván, a folya­modó értesitét nyer az állami támogatás engedélyezé­séről. az avval szemben tett kikötésekről, avagy a ké­relem elutasításáról illetőleg az esetleges előzetes észrevételekről. Az állami támogatással együtt közölt kikötések elfogadása esetén, illetőleg az értesítés alapján folya­modó kérelmezheti az illetékes hatóságtól a telepen­gedélyt s a szükséges egyéb hatósági engedélyeket és ennek eredményéhez képest megkezdheti az építkezést. Az engedélyezett állami támogatás folyósítása csak akkor igényelhető, ha az állami támogatással szemben tett kikötéseket magában foglaló, szabálysze­rűen kiállított kötelező nyilatkozat, valamint ennek intézkedései által kívánt okmányok (a telekkönyvi be­kebelezésről szóló végzés, vagy az állami támogatás biztosítására vonatkozólag kívánt egyéb adatok a földm. Miniszterhez beérkeztek. Ennek megtörténte után, illető­leg a fent hivatkozott 5292 ein.) 903 sz. rendelet 5. pontja értelmében megejtendő hivatalos felülvizsgálat eredmé­nyéhez képest fog az esedékes összeg foíyósittatoi. Az előbb idézett rendelet 2. pontja alá tartozó szövetkezetek részére kilátásba helyezett államsegély utalványozása előtt az érdekeltek által hitelesen iga­zolandó még az is, hogy az üzletrészek a kisgazdák között a kérvényben bejelentett arányban nyertek el­helyezést. IIJ Az önálló áztatok létesítéséhez államsegély csak ott igényelhető, a hol a kendert, vagy lent a termelők saját üzemükben szokták és kívánják kidol­gozni s mesterséges áztató nélkül a szóban levő ter­melési ág okszerűen és haszonnal nem űzhető. Miért alkalmazzuk a tarlóhántást, elte­kintve a gyomok irtásától? A tarlóhántás előnye nem csak a gyomok irtá­sában rejlik, hanem a tarló elkorhasztásában is. Az igaz ugyan, hogyha a cél csupán csak a tarló gyors és tökéletes elkorliasztása, azon esetben mélyebb 10—15 cmres szántást szoktak alkalmazni, de tekintve ezen kettős célt, a gyomok irtását és a tarló korhasztást is ebben az esetben inkább az előbbinek kell ked­vezni s ezért 5—6 cmres hántást alkalmazunk Ott vannak továbbá az egyes káros rovaréi len- ségek, a hesseni légy, kloropsz légy, ezek is sikere­sen pusztíthatok a tarlóhántás által Újabb időben a m. kir. föídmivelésügyi miniszté­rium is belátta ennek nagy hasznát és fontosságát,

Next

/
Thumbnails
Contents