Gazdák Lapja, 1904. május (3. évfolyam, 19–27. szám)
1904-05-27 / 22. szám
május 27. GAZDÁK LAPJA. 3-ik oldal tés fentartásának szükségességét is szem előtt tartván, kívánatosnak tartja, hogy mielőtt a tenyészkerü- letek változtatása iránti kérvények elintéztetnének, vármegyénk területére nézve az Egylettől esetről- esetre vélemény kéressék. 11. Az 0. M. G. E. által rendezendő gazdasági szakelőadások tervét az ülés örömmel veszi, alkalmas határidejéül szeptember hó 25-ikét jelöli meg és megbízza a titkárt a szükséges intézkedések megtételére. 12. Olvastatott a Bortermelők Országos Egyesületének átirata, melyben az olasz borvám kedvezmény elleni állásfoglalásra hívja fel az Egyletet. — Az ülés felette fontosnak ismervén fel ez ügyet, elhatározza, hogy hasonló szellemben fel ir a képviselő házhoz, felhívja Szatmár, Nagykároly és Nagybánya termelőit, hogy e tárgyban az Egyesület állásfoglalásához csatlakozzanak. 13. A Pestmegyei G. E. megküldött felterjesztése a lótenyésztés irányának vezetése tárgyában, valamint a tőzsdetörvény reformja tárgyában tudomásul vétetett s a tőzsde törvényre vonatkozó javaslatot az ülés is magáévá tevén, hasonló értelemben a földm. miniszterhez felterjesztést intéz. 14. Olvastatott a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének átirata, melyben baromfi vásár rendezése esetén a tenyésztők figyelmét felhívni szives lesz, de amennyiben a körülmények egy baromfi kiállítás, illetve vásárnak a folyó évről való elhalasztását teszik célszerűvé, ennélfogva a szives ajánlatot későbbre tartja fönn magának az Egylet. ! 5. A Veszprémvármegyei G. E. meghívását aug. 2S. és szept. 7. között rendezendő kiállítására tudomásul veszi az ülés, tagjai figyelmét a Gazdák Lapja utján felhívja rá s amennyiben csoportosan kirándulók jelentkeznének, a kirándulás szervezésével a titkárt megbízza. 16. Elhatározza az ülés, hogy Szatmáron a katonai szükségletek szállítására ajánlatot ad be, s megbízza a titkárt, hogy a cikkek szállítására vonatkozó részletes tájékozást szerezze be. 17. Madarász község részére az ülés a bika alapból a kért 380 korona kamatmentes kölcsönt a szokásos 3 évi részlet fizetési feltételek mellett kiutalja. 18. A hátralékos összes bika kölcsönök erélyes behajtását az ülés elhatározza, a titkárt pedig megbízza, hogy a községeket fizetésre ajánlott levélben szólítsa még egyszer fel. 1!). A titkár jelenti, hogy az Ombodi legelőre 88 db. csikó és 68 db. borjú váltatott be. 20. Uj tagokul felvétettek: rendes tagokul Asztalos György földbirtokos, domahidai-, Bodor Elek földbirtokos Sárközujlaki- és Bátz Elemér földbirtokos császlói lakos ; évdijas tagokul : Bátory Oszkár ügyvédjelölt, Dr. Ináncsy Jenő albiró, Röszner Valéria áll. polg. leányiskolái tanítónő nagybányai lakosok, Láng Viktor rk. tanító szváraljai lakos és Szabó Albert ref. tanító koltai lakos. Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén az elnök berekesztette az ülést. A baromfiak diftiritisze. E betegség igen veszélyes. A betegség az infici- álástól számítva egy hétig, de némelykor hosszabb ideig is lappanghat, mely idő letelte után a nyálkahártyák megduzzadnak s egyes helyeken szürkés szinü, később erősen megvastagodó bevonatot nyernek. Az orrnyi- lásokból szürkés szinü, később gennyes váladék ömlik ki, mely gátolja a szabályszerű légzést, az állatok tüsszögnek s fejőket meg-megrázzák. Sokszor a szemek alatt daganat keletkezik, mely szintén genynyel van tele. A bél gyulladása esetén az állatok heves hasmenésben is szenvednek s ürülékük genynyes és véres. Mindezen főbb tünetek külön-külön és együttesen is előfordulhatnak a szerint, a mint a betegség gyorsab, avagy lassúbb lefolyású. Az állatok szomorúak, levertek és bágyadtak. Gyógykezelése igen körülményes, nehéz és sok fáradságot igénylő, ezért csak azon egyedeknél alkalmazható. a melyeknél a betegség még csak a kezdet stádiumában van, vagy a melyek értékesebb fajták. Gyógyszerül az 1 százalékos szublimát használható,, melylyel naponta 2—3-szor beecsetelendők a fertőzött nyálkahártyák s amely erős szer ellen utólagosan szénsavas nátriummal öblitendők le. A nyálkahártyákon a betegség fejlettebb stádiumában mutatkozó szürkés bevonatokat (u. n. álhártyákat) csipeszszel kell óvatosan lefejteni. Később a szublimát gyengébb oldatban használandó s ilyenkor már igénybe vehetők más fertötlenitő és összehúzó szerek is, mint lysol, jodtinctura stb. Védekezni ellene a betegek elkülönítésével s az elhullottak elégetésével lehet. A gyanús állatok mindig azonnal megfigyelés s szükség esetén kezelés alá veendők, természetesen a betegség kezdeti stádiumában sokkal gyengébb oldattal. A baromfiól gondosan megtisztítandó és fertőtlenítendő, a kikerült szalma, szemét ganaj, stb. elégetendő. A.z ól összes berendezései fertőtlenitendők. Fertőtlenítésre legcélszerűbben az 5 százalékos kreolin használandó, melylyel az összes részek bemázolandok az előzetes forró lúggal való lemosás után. A falakat be kell meszelni s az egész ólat pár napig szellőztetni s alját friss homokkal célszerű beszórni. Bteny. A talaj megmunkálása. (Folytatás.) A szántási munkálatoknál főszabály az, hogy minden munkát a maga idejében végezzen a gazda. Első feladata tehát, hogy a tarlót betakarítás után lehetőleg azonnal szántsa fel sekélyen, második, hogy tavaszi alá mindig őszszel szántson, harmadik, hogy annyiszor szántson, a hányszor a talaj természetének és a vetendő terménynek megfelelöleg szükségessé válik. A tarló azonnali sekély fölszántása különösen alkalmas arra, hogy földünket a gyomoktól megtisztítsuk. A gyomok nagy része ugyanis a terményeknél rendszerint valamivel hamarább beérik s az aratás alkalmával többnyire már elhullatja magvait. A tarlószántás alkalmával azután ezek a gyommagvak kis mélységre belekerülnek a földbe, ott gyorsan csíráznak s kikelnek, de már uj magvakat hozni nincs idejük, mert az őszi mély szántás alkalmával fölturatnak, száraik a föld alá kerülve elrohadnak s trágyázzák földünket. A vetés idejére való tekintettel megkülönböztetjük az őszi és a tavaszi vetemények alá való szántást. Az őszi alá való szántásnál ismét különbséget kell tenni a szerint, amint elővetemény után, vagy ugarba akarjuk vetni az őszi magvakat. Az ugartartás célja, hogy a föld egy évig pihenvén, benne a növények tápláló anyagai előkészüljenek, a gyomok a gyakori alászántással kipusztuljanak s ez által az ugarba kerülő őszi vetemény termőképessége
