Gazdák Lapja, 1904. május (3. évfolyam, 19–27. szám)
1904-05-27 / 22. szám
4-ik Oldal GAZDÁK LAPJA. május 27. emelkedjék. De a jól kezelt ugar alatt a talaj sem szárad ki annyira. Az ugarnak legjobb mivelése az, ha a gazda a tarlót betakarítás után sekélyen azonnal feltöri, őszszel mélyen megszántja, tavaszszal (a tavaszi vetés befejezte után) boronaekével megporha- nyitja, a talaj kigyomosodása s megülepedése után sekélyen, közvetlenül a vetés előtt pedig mélyebben megszántja. Az ugarnak ilyen ötszöri megszántása azonban csak ritkán valósitható meg a gyakorlatban, mert a hol ugart tartanak, ott rendszerint sokkal kevesebb az igásjószág, semhogy az ugarral járó munkákat elvégezhetnék. Leginkább csak háromszor, esetleg négyszer szokták az ugart megszántani a szerint, a mint a munkaerő megengedi. De akármilyen kevés is az igás erő, az ugar őszi mély szántását soha, semmi körülmények közt sem szabad elhagyni, különösen ott, a hol kevés a trágya. Ha a vetőszántásig nyáron az ugart megszántani nem tudnánk, a vasfogassal való megboronálás is hatásos lesz gyomirtás céljából; mert földünket soha sem szabad begysmosodni hagynunk. Az ugartartás egyébként oly mértékben, a mint a gazdálkodás intenzivebbé válik s a takarmányter- mesztés szüksége emelkedik, fokozatosan csökken s helyette a bővebb trágyázás és a főidnek jobb kihasználása jut érvényre. Az utóbbi időben különösen gyorsan haladunk ez irányban, mert a termények alacsony árai s a gazdálkodás költségesebb volta lehetetlenné teszik, hogy a föld egy nagy része évenkint tétlenül heverjen s ha a gazda mégis görcsösen ragaszkodik az őseitől örökölt ugartartási rendszerhez, gyakran juthat anyagi zavarokba. De nem is föltétien szükséges a föld pihentetése, mert több trágyatermeléssel s különböző műtrágyával bőven visszaadhatjuk a földnek azokat a tápanyagokat, melyeket a folytonos termelés által tőle elvettünk. Csakis ott lehet meg értelme az ugartartási rendszernek, a hol az éghajlat mostohasága s a termények nehéz értékesítése a külterjes olcsó gazdálkodást indokolttá teszi. A váltógazdaságban, vagyis, ha ugartartás nélkül előnövény után vetünk őszit, főszabály az, hogy a tarlót az elővetemény lekerülése után nyomban törjük föl sekélyen. Ha a gazda ezt elmulasztja, a talaj meg- keményszik, kiszárad, a későbbi szántás nehezen és rosszul végezhető. A sekély tarlótörést követi a mélyebb, vagyis a keverő szántás és közvetlenül a vetés előtt a középmély vetőszántás. Előbbi kettő a fontosabb. s ezeket elhagyni nem szabad. A vetőszántás esetleg boronaekével végezhető, ha zord az idő. (Folyt, köv.) HÍREK. Meghívás. Az 1898. XXIII. t.-c. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó „Északkeleti vármegyei szövetkezetek Szövetsége“ mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja, 1904. évi julius hó 23-án délelőtt 9 órakor Nagyszőlősön a vármegyeház termében intéző bizottsági, d. e. 10 órakor pedig rendes k ö zgy ülé st tart, melyekre az intéző bizottság tagjai, illetve az összes tagok az alapszabályok értelmében meghivatnak. A tanácskozás tárgyai: 1. Az 1904 április hó 20-án tartett intézőbizottsági gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. A közgyűlés elé terjesztendő intézőbizottsági jelentés szövegének megállapítása. 3. Titkári jelentés Il-ik évnegyedről. A közgyűlés napirendje. 1. Elnöki megnyitó. 2. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésével megbízandó két tag választása. 3. Jelentés a Szövetség, és a Szövetségbe lépett szövetkezetek tevékenységéről. 4. A Szövetség számadásaira vonatkozó szám- vizsgáló bizottsági jelentés alapján a felmentvény felett való határozat hozatal. ü. A Szövetség és Szövetkezetek általános érdekeit érintő indítványok tárgyalása. 6. Felolvasás a „Gabonaraktári szövetkezetekről“ tartja dr. Horváth János a központ ipari és értékesítő szövetkezetek osztályának vezetője. Nagyszőllős, 1904 évi május hó 23-án. Gróf. CSÁKY LÁSZLÓ, elnök. — Mohaszeti közgyűlés. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület kebelében alakult méhészeti szakosztály tavaszi közgyűlését Szatmáron, junius 1-én d. e. 11 órakor a városháza tanácstermében tartja, melyre úgy a szakosztály tagjait, mint a méhészet baiátait ez utón hívja meg aszakosztály vezetősége. — Uj rendszerű jagkeszitó gépet volt szives Papp Kálmán nyug. törv. biró szerdán d. e. Szatmáron a Pannónia egyik külön termében az érdeklődőknek bemutatni. A készülék ötletes találmány, melynek előnye, hogy tisztán mozgatás által, tehát minden idegen anyag hozzá adása nélkül, tehát a lehető legolcsóbban állít elő jeget gyorsan. — Mig ugyanis az eddigi jég- készitő gépeknél a lehűlés ammóniák, vagy egyéb gyorsan párolgó szer hő elvonása által történik, amely szer természetesen költségesebb kezelés nélkül csak egyszer használható fel, igy tehát a jég készítését megdrágítja, addig az uj készülék egyszerű mozgásba hozása által 2 - 3 perc alatt kisebb mennyiségű, 15 perc alatt 1 kgrnyi vizet jéggé fagyaszt. A készülék ugyanis légszivattyú utján-egy félig kónsavval töltött tartányt lógritkit, amely pedig gummi csővel a lehűtendő vizet tartalmazó edénynyel áll légmentes összeköttetésben, igy aztán a lehűtendő viz fölötti levegő a kénsavas edénybe ömlik, melynek kénsavtartalma a levegőtől elvonja a hőt. A két edény csendes mozgásban van, s a kénsav hő elvonó tulajdonsága az edény légritkulásával együttesen okozzák a folyadék fagyá- sát. A kissé felmelegedett kónsav csekély pihenés után ismét lehűl s igy anyagveszteség nélkül újból használható, hogy pedig a gépnek folyton dolgozni lehessen, két kénsavas tartánynyal van ellátva, mely váltva alkalmazható. A gép uj találmány s igy egyszerűségét tekintve, hihetőleg csakhamar jutányos árban kerülhet forgalomba, ami nagy jelentőségű lesz különösen vidéken vagy kórházakban, hol a jégvermek költséges berendezését fogja mellőzhetővé tenni. — Felkérjük tisztelt olvasóinkat, rendeléseknél szíveskedjenek hivatkozni lapunk hirdetésére, a mi által a hirdetők meggyőződnek arról, hogy lapunk hirdetések közzétételére valóban legalkalmasabb, ami viszont anyagilag segíti elő lapunk fejlesztését. — Az időjárás már már általánosan fenyegetővé vált. A makacs szárazság következtében a tavasziak