Gazdák Lapja, 1904. február (3. évfolyam, 6–9. szám)
1904-02-26 / 9. szám
4-ik oldal. 9-ik szám. GAZDAK LAPJA. cseszünk, Bereczki Máté Aradon 1886-ban megjelent „Gyümülcsészeti vázlatok“ czimü müve, melynek 44-ik lapján 9-ik fejezete alatt tárgyalja a gyümölcsfák terméketlenségének okait. III. Megszívlelni valókat mond el ezen ügyre vonatkozólag Lukácsi Sándor is Yáczon 1870-ik évben kiadott: „A fatenyésztés, olvasó könyv népiskolák számára“ czimü müvében. IY. továbbá Jäger H. „A kertészet általános kézi könyve“ czimü kitűnő műve. Y. És végül, hogy szerénytelenségnek ne vétessék, magam is tartottam egy felolvasást Szatmáron a gyümölcsészetről, a melyben a fáknak gondozásáról egy cikkben foglalkoztam, s mely 1899-ben „ASzat- m ármegyei gaz d. egyesület által rendezett gazdasági előadások“ cimü műben jelent meg. Mindezen fent elsorolt dolgok nem olyan ötven könyvből összeszedett elméleti dolgok, melyekből a mai modern tudósok már 20—24 éves korukban egy ötvenegyédik könyvet írnak, — hanem a gyakorlat retortáján át szűrt hasznavehető tanácsok. Nem szabad elfelejtenünk, hogy olyan fa nincs, mely szüntelen és minden évben teremjen, mert a fának is kell pihenés, a mint mondják, ugart tart, — ha egyik évben nem termett, ha bár a termésre a körülmények kedvezők voltak is, más évben azonban busáson helyre hozza a pihenéssel elkövetett hibáját. Hivatkozik Dr. Tanódi ur arra is, hogy az alföldön milliókat vesznek be gyümölcsért, a szatmári fák podig nem teremnek. Nyilván Kecskemét és Nagykőröst értette az alföld alatt, mert másutt az alföldön egyáltalán nem terem a gyümölcs, s a mi alma terem is hat évben egyszer, egészen élvezhetetlen. Eléggé panaszkodott azért kiváló és legnagyobb s jobb_ sorsra érdemes pomologusunk, Berecki Máté. 0 jól tudta okát a terméketlenségnek, de annak szanálása messze tőle, fent az égben, az Ur kezében feküdt. Negyven éves gyümülcsészeti tapasztalásom az, hogy ha jól megválasztottuk a fajt, azt helyesen és jól ültettük el, jól gondoztuk, és meg adtuk neki azt, a mit az almafa biológiája meg kívánt — kivéve rendkívüli időjárási viszonyokat és kalamitásokat — az almafa itt nálunk megfizeti a gazda költségét és fáradságát. Pláne, ha tekintetbe vesszüka mai könnyebb értékesítési viszonyokat s összehasonlítást teszünk az ezelőtt 25 évvel dívott eladási rendszerrel, akkor bizony a mai viszonyok megnyugvással tölthetnek el bennünket. Hogy Dr. Tanódi Márton urnák mi célja van a Gazdasági Egyesület által kikérendő gyakorlati pomo- logussal, nem értem, mert hiszen az sem tapasztalhatna, nem tudhatna és nem adhatna más tanácsot, mint a fentebb jelzett Pomologiai-müvek a mit elmondanak, neki sem lesz a terméketlenség ellen valami titkos panacéája, — ő is csak azt fogja mondani, hogy több évi megfigyelés a tulajdonos részéről fogja megmondani, hogy a talaj, a kiima, a gondozás vagya faj-e a hibás vagy sem? s a szerint egyik vagy másik vagy talán több ok van a terméketlenségre, melyet aztán a fentebbiek szerint kell majd orvosolni. Szó sincs róla, hogy a gyümölcsfák terméketlensége a tulajdonosra nézve ne lenne nagy kellemetlenség, de hát más dolgunknál nem tapasztalunk-e elég sikertelenséget az életben? Azért, mert még eddig nem termettek azok a fiatal fák, vagy a termés egy része lehullott, azért még kár volna kivágatni, hiszen az alját ha mivelik, egyéb terményt is ád a föld a gazdának. Jól tudjuk, hogy a fát nem magunknak ültetjük, hanem inkább az utánunk jövőknek, s van eset, hogy azok, a kik a fák legszebb termését élvezik, alig, vagy tán éppen nem emlékeznek arra, ki a fákat nagy gonddal ültette és szeretettel ápolta. A gyümőlcsésznek sok türelemre van szüksége, a melyet szívből kívánunk Dr. Tanódi urnák is. NYÍLT ROVAT. KÉRDÉS. 10. Használt t á v i r ó sodrony beszerzése. 50 kg., vagy, ha kevesebbet nem adnak, 1 mm. kerítésnek való használt táviró drótot szeretnék venni. Nem emlékszem azonban, községi elöljáróságtól, vagy gazdasági egylettől nyert bizonyítvány alapján adják-é ki s hova kell folyamodni ? FELELET. Használt t á v i r ó sodronyt (10. sz. kérdésre) a budapesti m. kir. orsz. posta és távírda gaz- dászati hivatala gazdászati célra 3 félét ad ki: 5 és 3 mm. vastagságú vas, és P8 mmeres horgonyozott acél huzalt. Az első ára 14, a másik kettőé 20 korona métermázsánként. A kiadható legkisebb meny- nyiség 1 mm. — Kiadásra a m. kir. kereskedelmi minisztériumtól 1 kor. bélyeggel felszerelt kérvénynyel kell engedélyt kérni s ehhez a vármegyei Gazd. Egyesület ugyancsak 1 koronás bélyeggel felszerelt bizonyítványa csatolandó, melyben igazolva van, hogy a kért huzal tényleg gazdasági célra fog felhasználtatni. Mindenekelőtt tessék tehát 1 koronás bélyeg beküldése mellett bizonyítványért a Gazdasági Egylethez fordulni, közölvén, hogy mely célra, mennyi és milyen méretű huzalra van szükség. Megjegyezzük, hogy ez idő szerint - mmes huzalból készlet nincs. Szerk. HÍREK. / — Lószemle. A kassai honvéd huszárezred által magánosok részére kiosztott katona lovak szemléje Szatmáron, f. évi március hó 10-én reggel háromnegyed 7 órakor fog megtartatni a városház előtti téren. — Felhívás a düsseldorfi kertészeti-kiállítás ügyében. Düsseldorf németországi városban f. évi május hó l-től október hó végéig egy „kertészeti világkiállításinak nevezhető nemzetközi kertészeti kiállítás fog tartatni, melyben minden állam és nemzet t^emutatni igyekszik egyrészt haladását a kertészeti kultúra terén, másrészt nagyban előállított és piacképes kei'tészeti terményeit. Ezen világversenyben Tallián Béla m. kir. földmivelósügyi miniszter ur ö Nagyméltósága elhatározásával Magyarország is részt fog venni és pedig egy magyar gyűjteményes kiállítással. A kiállítás egy állandó és több időleges kiállítást foglal magában; kívánatos, hogy az állandóban az utóbbi 10 évben létesített kerti és park tervekkel, modellekkel, fürdőink érdekesebb részleteiről felvett fényképekkel, kertészeti eszközökkel, magvakkal, irodalmi termékekkel, továbbá konzervek, aszalt szilva,
