Gazdák Lapja, 1904. február (3. évfolyam, 6–9. szám)
1904-02-26 / 9. szám
8-ik szám. GAZDÁK LAPJA. ri-ik oldal. dió, gyümölcsszerek, bab, borsó, paprika és egyéb oly terményekkel vegyünk részt, a melyek, nálunk nagyban termeltetnek és a melyekből már is számottevő k ivitelünk van. Az időleges kiállításban — mely egész nyáron, őszig felváltva tart — termelőinknek dinnyével, paradicsommal, tormával, korai burgonyával, zöld babbal, ugorkával, hagymával, valamint továbbá barack, meggy, cseresnye, szőlő és almával lenne célszerű részt venni. — Ami különösen a gyümölcskiál- litását illeti, csak oly nemek és fajtákkal érdemes a kiállításon megjelenni, a melyekből vasúti kocsiszámra lennének képesek ,— esetleges megrendeléseket teljesíteni ; kerülendő lenne tehát minden fajta gyűjtemény kiküldése. A kiállításon térdijat a kiállítók nem fizetnek és kiállított tárgyaiknak átengedésén, valamint azoknak való szállításán kívül egyéb kiadásokkal nem lesznek terhelve. A bejelentett tárgyaknak a kiállításra való elfogadása a kiállítási bizottság előbirálata után történik. Bejelentéseket Molnár István orsz. gyü- mölcsészeti ministeri biztos, mint a kiállítási bizottság elnöke fogad el és pedig az állandó kiállításra f. évi február 2ü-ig, az időleges kiállításokra május hó 1-ig. Kristóffy József uj főispánunk ünnepélyes beiktatása Nagykárolyban, a vármegye székhelyén folyó hó 2ó-én folyt le nagy ünnepségek között. Nagykároly utcái szokatlan díszt és forgalmas képet mutattak, már 24-én, midőn az uj főispán bevonult. Az ünnepelt a délutáni gyors vonattal érkezett Nagykárolyba, hol a pályaudvaron díszes közönség várta. A diadalkapukkal díszített s fellobogózott városban vége-hossza nem volt a vasúttól bevonuló kísérők kocsisorának. — Az ünnepségeket a 24-iki esti nőegyleti mulatság nyitotta meg, melyen a főispán Kíséretével együtt részt vett. A beiktatás hivatalos része 25-én, csütörtökön folyt le ; fél 11 órakor a vármegyeházán díszközgyűlés volt, utánna fogadások, fél 3 órakor bankett. Általában a főispán rokonszenves megjelenése megnyerte a vármegyét. Egyénisége őszinte, közvetlen, bizalomgerjesztő s amellett minden szavából a gondolkodó ember, s a tett embere látszik ki. A főispán gazdasági ügyeink iránt meleg érdeklődéssel viseltetik; a mezőgazdasági érdekek fontosságát ismeri, becsüli, közgazdasági viszonyaink érdekében már eddig is nagy munkásságot fejtett ki, s igy remélhetjük, hogy mezőgazdasági ügyeink erős támaszt nyertek benne. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Domahidy Sándor elnök vezetése alatt mintegy 4u tagból álló küldöttséggel tisztelgett az uj főispánnál. A banketten a hivatalos köszöntőket mondták: Kristóffy József főispán a királyra, Nagy László alispán a főispánra, Nemestóthi Szabó Antal a képviselőház jelenlevő tagjaira, Majos Károly a törvényhatóságokra és Gróf Károlyi György az alispánra. Küldöttsógileg tisztelgők sorrendje a köyetke- zőkép volt megállapítva : l. Idegen törvényhatóságok. 2. A róni. katli. papság. — 3. Nagvkárolyi gör. kath. orosz hitközség. — 4. Nagykárolyi gör. kath. román egyház. — 5. Nagykárolyi ev ref egyház. 6. Nagy- kárilyi ágost. liitv. ev. ref. egyház. 7. Izraelita hitközség. 8. Izraelita nőegylet. 9. Nagykárolyi honvédzászlóalj parancsnokság. — 10. Szatmármegyei sza badelvii párt. — 1). Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület. — 12. Állami anyakönyvvezetők. — 13. Szatmármegyei Gazdasági-Egyesület. 14. Pénzügyigazgatóság és dohánybeváltó hivatal. —- 15. Nagykárolyi kegyesrendi gymnasium tanári kara. 16. M. kir. erdőhivatal. — 17. Ecsedi-láp lecsapoló-lársulat. — 18. Községi és körjegyzők egylete. — 19. A vasúti állomás személyzete. — 2o, Posta- és távírda hivatal. — 21. Nagykároly város. ■— 22. Nagybánya város. —- 23. Felsőbánya város. — 24. Vármegyei tisztikar. Szatmáron ünnepélyes beiktatása márcz. 1-én fog végbe menni. — Kertészeti kiállításunk alkalmával megítélt állami érmek kiváltására jogosító okleveleket a mi niszterium még nem készíttette el. Az érmek árai, melyek az oklevelek elkészülte után lesznek megren- delendők, a következő : aranyérem 103 K 84 fillér, ezüst érem 10 K 90 f, bronz érem 6 K 50 f. Veszprémi kiállítás. A Vesz prémvármegyei Gazdasági egyesület a nm. földmivelésügyi- és kereskedelemügyi miniszter urak támogatásával Veszprémben 1901. évi augusztus hó 38-tól szeptember hó 4-éig terjedő időben vármegyei jellegű mezőgazdasági-, termény-, ipari-, gazdasági gép- és állat-kiállitást rendez, Veszprém r. t. város által felajánlott s Veszprém vasut-állomás közelében lévő telken építendő pavilonokban. — Kiállítható minden termény- és gazdasági gép- vagy ipari készítmény és állat. A kiállítás dijai: díszoklevelek, arany-, ezüst és bronz-érmek, elismerő oklevelek,/valamint állatokat kiállító vesz- prémvármegyei kisgazdák részére pénzdijak. Bejelentési határidő 1904. július 1. Az állatkiállitás főcsoportjában kiállító veszprémmegyei kisgazdák tulajdonát képező szarvasmarhák és lovak részére, később kibo- csájtandó s a gazdasági egylet által a korábbi években is alkalmazott szabályok szerint szarvasmarha- és lótenyésztési jutalomdijak adatnak. A részletes kiállítási szabályzat és a bejelentési ivek február hó 25-ik napjától kezdődőleg küldetnek szét, mely időponton túl azt minden érdeklődőnek szívesen megküldi a V. G. E. titkári hivatala. Műborgyártás Miskolcon. A Magyar szőlősgazdák orsz. egyesületében Szabó Gyula dr. miskolci bortermelő érdekes leleplezést tett. Födiivta a (figyelmet arra, hogy ő Miskolcon már, hosszabb idő óta működő valóságos bőrgyárat jelentett föl és a pancsolóknak eddig a hajuk szála sem görbült meg. — Termény és áru raktár. Egy rég várt gazdasági intézmény létesül a közel jövőben városunkban; a szatniárvármegyei takarékpénztár már a nyár folyamán építi a vasút mentén gabona és áruraktárát és ezzel felveszi a működési körébe a raktározási, előle- gezési és eladás közvetítési üzleti ágakat. Hogy mit jelent egy a vasúti vágánynyal egybekapcsolt áru raktár e nagy termelő vidék mezőgazdaságára és kereskedelmére, azt csak az tudja kellő mértékben értékelni, a ki megfigyelte országszerte hogy minő hasznos fellendülést idéztek elő ezen raktárak a gabona nemű árképződésére és a kereskedelem élénkítésére. Azok az áruraktárak, a mei'ek az utolsó években egyes termelő gócponton a vasutak mentén keletkeztek, még a konservativ gondolkozó birtokos osztályt is meggyőzték csakhamar, hogy a papiros búzával szemben az egyedüli védőfegyver az áruraktár. Az előlegezési áru raktár nélkül csak a nagy birtokos képes személyi hitele alapján a nagy domíniumba épült granáriumában megtartani terményeit és a jobb ár fejlődését bevárni. Ellenben az úgynevezett kisgazda, de még a középbirtokos is, hely és olcsó hitel hiányában, kénytelen terményeit idő előtt eladni, még akkor is, ha bár mennyire hiszi, hogy az általános viszonyok folytán az árképződésben emelkedés várható.
