Gazdák Lapja, 1904. február (3. évfolyam, 6–9. szám)

1904-02-26 / 9. szám

9-ik szám.

GAZDAK LAPJA.

A chilisalétromnak ezen rendkívüli hatása úgy a cukorrépára, mint a rosszul tölelt vetésekre ma már nálunk is általánosan ösmert. Hatása különösen a rosz- szul telelt vetéseknél meglepő, a melyeket más trágyával megjavítani nem is lehet, mint csupán a rögtönö- sen felhasználható nitrogént tartalmazó salétrommal. Az összes többi trágyafélékben levő nitrogénnak először salétromsavvá kell átalakulnia, hogy azt a növények felvehessék. Ez az átalakulás pedig hosszabb időt vesz igénybe, s ezért nem versenyezhet a hatás gyorsasága tekintetében a chilisalétrommal sem az istálló-, sem más trágya. Az olyan őszi vetésre, mely a tél folyamán fagy- vagy rovarkárt szenvedett, hiába alkalmaznánk bármiféle trágyát, mert az a növények által felvehetővé csak akkor válnék, a mikor azok már nem vehetnék hasznát, a mikor azok már régen kazalban vagy magtárban vannak. Ellenben a salétrom hatása rögtünös s igy a gyenge, vagy hibás vetéseket csakis ezzel a műtrágyával lehet feljavítani. Az őszi vetéseknek, de sőt a tavasziaknak is chilisalétrommal való felültrágyázása feltétlenül hasznos s a hatás minden oly esetben feltűnő, a mikor a vetések nem tul- buják.

Wagner, Maerker, Cserháti s más oiyan autoritások szerint, kik a mezőgazdasági ősmeretek terjesztése terén elévülhetetlen érdemeket szereztek, lOü kgrm. chilisalétrom alkalmazásával, megfelelő klimatikus és talajviszonyok mellett, következő terméstöbbletek érhetők el: Zabból 40u kgr., rozsból és búzából • 00 kgr., árpából 400 kgr., burgonyából 3500 kgr. takarmányrépából 5300 kgr., murok vagy egyéb répa- íélékből, igy tehát czukorrépából is 0400 kgr.

A salétrom hatása természetesen nagyobb abban az esetben, ha a talaj istállótrágyát is kapott. Ennek hiányában mindig több salétrom alkalmazandó, mint a mennyinek alkalmazása különben javaltatott. Burgonyára, ha a talaj kellő mennyiségű istállótrágyát is kapott, 80—100 kgrot szórjunk el magyar holdankint, ha pedig trágyát nem kapott, kétszer annyit. Répára már nagyobb mennyiséget — 2 métermázsát is alkalmazhatunk. Őszi vetésekre, annak minőségéhez mérten dü~l5() kgrot adjunk, a tavasziak — különösen pe dig a zab 150—zOO kilónak a kiszórását is meghálálja. A pillangós növények, a minő a bab, lóhere, lucerna, a levegőből is képesek nitrogént lekötni, ezek tehát csak addig szükségeinek salétromot, mig kellőleg megei'ősödtek, mig gyökérzetük kifejlődött. Tehát fejlődésüknek csak legelső stádiumában alkalmazandó reájuk salétrom, ilyenkor azonban rendkívül hálásak a nitrogéntrágyával szemben. Ezekre magyar holdanként 5u kgrm. alkalmazandó, a mely röviddel a vetés után, vagy azzal egyidejűleg szórandó ki.

A salétromot soha se egyszerre — hanem mindig két-három részletben szórjuk ki a földekre. Az alkalmazandó mennyiségnek egy harmadrésze a vegetáció megindultakor, tavasz nyiltával, a másik két részlet pedig 3—4 heti időközökben, illetőleg a harmadik röviddel a szárba indulás előtt szórandó ki.

A kiszórás minden esetre harmatfelszáradás után, száraz időben — lehetőleg készülő eső előtt eszköz- lendő. Esős, nedves időben, harmatfelszáradás előtt kiszórni nem szabad, mert ártalmára van a levélzetnek.

Az idei tél vidékünk jelentékeny részében a növényzetre kedvezőtlen. A növényzet nincs hóval borítva, nappal többnyire enyhe idő, éjszakánként hideg van, tehát olvadás és fagy folytonosan váltakozik, miáltal a növények gyökérzete rendkívül sokat szenved, s a hajszálgyökerek elszakadása folytán maga a

3-ik oldal.

növény is rendkivülileg meggyöngittetik. Ezen a bajon az idejében alkalmazott chilisalétrommal lehet segíteni, a melynek alkalmazásával a növényzet gyorsan uj hajszálgyökérzet képzésére ösztönöztetik s rohamos fejlődésével pótolja a télen szenvedett veszteségeket. Ellenkezőleg a felfagyott vetések igen hosszú időt szükségeinek hajszálgyökereik pótlására, sokáig sínylődnek s fejlődésükben nagyon visszamaradnak, tehát csekély termést is fognak adni.

Midőn ezen, a legilletékesebb szaktényezöktöl eredő véleményezést közre adjuk, egyúttal jelezzük, hogy a „Hungária“ műtrágyagyár (melynek hirdetése lapunkban állandóan feltalálható) bejelentése szerint kellő mennyiségű chilisalétromkészletekről gondoskodtak s a beérkező megrendeléseket késedelem nélkül effektuálhatják.

Jóllehet a chilisalétrom ára állandóan szilárd, mindazonáltal, mivel a szükségletek fedezéséről idejében gondoskodtak, a legelőnyösebb árt nyújthatják.

Gyümölcstermelésünk.

— Válasz Dr. Tanódy Márton urnák "yiiajőlcsterraelésünk érdekében tett indítványára. —

— Szeok.€ Barna. —

Legfőbb oka pedig a gyümölcs fák terméketlenségének részint a számnélküli bogár, részint az igensokféle g o m b á k.

Előbbiek közé tartozik a cserebogár, a szürke ormányos bogár Curculio oblongus), különösen a rügy fúró bogár (Anthonomus pomorum), a szu és az Agrilus több faja, — a lótetü, — a galagonya pille,

— az arany faru pille, a gyűrűs pille, a gyapjas pille, a kis téli araszoló, az alma moly, a nagy farágó és végül a legveszedelmesebb ellensége az alma fának a v é r t e t ü és még ki tudná hánv féreg és bogár.

Mindezen veszedelmes férgek és bogarak ellen legpraktikusabb védő szer a fák törzsének tisztán tartása, azoknak mész, ganajlé és agyagból összekevert habarcscsal való kenése s a mohosodástól való megvédése.

De van még egy oka a terméketlenségnek, t. i., ha a gyümölcsös olyan viz át nem eresztő talajra van ültetve, melyet esés hijánya miatt nem lehet alagcsö- vezni; — itt aztán a fák ha eleinte szépen fejlődnek is, de ott a vad viz miatt előbb utóbb ki vesznek ; itt már igazán minden erőlködés és minden áldozat hiába történt.

De vannak olyan faj almák, melyek igen későn teremnek, — ilyen például a masánszki alma, mely rendesen 20—25 éves korában kezd teremni, de aztán még 80 — 90 éves korában is terem.

Általában áll az, hogy a mely fa jókor kezdi a termést, jókor is végzi, és a melyik későn kezd teremni, az késő vénségeig is terem.

Azon panasznak, hogy ha terem is az almafa, akkor is fekete foltosak az almák, — oka onnan van, hogy ragyát kapott a gyümölcs, — ennek azonban oka az időjárás, melyet megakadályozni nem tudunk.

Ezen dolgokra nézve kellő felvilágosítást nyújtanak a következő munkák:

I. Molnár István kir tanácsos „A fatenyésztés“ Budapesten 1900-ban megjelent kimerítő és kitűnő müve.

II. Európai hirü zseniális és nagynevű gyümöl-