Gazdák Lapja, 1904. január (3. évfolyam, 1–5. szám)
1904-01-15 / 3. szám
4. oldal. GAZDÁK LAPJA. 3-ik s*ám. tehetjük ki elég ideig megszántott állapotban a nap s az eső érlelő hatásának. Két gabonaféle közé mindig vagy egy kapás, vagy egy takarmánynövénynek kell jönni, mert úgy a kapás, mint a takarmánynövények más mennyiségben igénylik a tápláló anyagokat, de meg ilyen módon a természeti viszonyok érlelő hatásának is jobban teszszük ki a talajt. Fekete ugart tartanunk nem szükséges, e helyett istálótrágyába vetett zöld ugarral — rendesen bükkönynyel vagy csalamádéval — szoktuk kezdeni a fordát, következik utána rendesen a búza, búza után rendesen kapás, majd azután fóltrágyában tavaszi lóherével következik s a következő évre is mint ló- herés marad meg — második kaszálás után pedig felszántatván, búza vagy rozs vettetik bele. A búza learatása után a forda élűiről kezdődik. Ez az a fordarendszer, a mely sok gabonafélét termelő gaz daságok részére a legjobban ajánlható, a mely sok gabonanövény mellett sok takarmányt is termel s igy nagy állatállományt képes ellátni, a melynek nagy mennyiségű trágyájával a gazdaság talajának termőképessége állandóan fokozható. K B Néhány szó a komlótelepités keresztülviteléről. Hazánkban a komlótelepitésnek körülbelül 40 éves múltja van, s e hosszú idő dacára nem tud oly elterjedésnek örvendeni, mint a minőt — jövedelmezőségére való tekintettel — megérdemelne. A gazdálkodók részben nem akarnak, részben nem mernek telepíteni, attól tartván, hogy az oly költséget ró vállaikra, a melyet elviselni nem lesznek képesek. A felfogás határozottan téves. Szó sincs róla, meglehetős költséges mondjuk pl. egy bat. holdnak komlóval való betelepítése, de viszont az is tény, hogy ha egy betelepített komló gondos kezelésben & ápolásban részesül, az hosszú időn át kiapadhatatlan jövedelemnek lehet forrása. Maga a telepítés következő költséggel jár : Forgatás 80 cmrre á 20 fillér 320 korona 250 q trágya á 40 fillér 100 A trágyának kihordása és elteregetése 26 r> 3000 dugvány á 20 korona 60 2500 drb. jelzökaró 26 2500 dugvány elültetése á 20 fillér 50 Háromszori kapálás és fedés á 8 kor. 32 n Összesen 612 korona Ezen összegnek kamatja 5 százalékkal 30 Földadó és járulékai, kezelési költség 20 V Összesen 663 korona Tehá a telepítés összköltsége a szántóföld értékén kívül 613 korona. A második esztendőben e költséghez még a póznák beszerzési költsége is járul s miután holdanként 2500 póznára van szükség, a melynek darabja 50 fillérért szerezhető be, az ösz- szes telepítési költség 1913 koronára tehető. A komlótelep évenként legalább is megterem 4—5 q tobozt, a mely métermázsánként 200—220 koronával értékesíthető, s igy az évi nyers hozadék 800—1100 korona közt ingadozik. E nyers jövedelem óvenkint körülbelül 500—600 korona termelési költséggel jár, a mely költség részint az évi művelés, az istáló és műtrágyázás, a szedés, szárítás, részint a telepítési költség törlesztését foglalja magában, levonva tehát e költséget a nyers hozadókból, még mindig tekintélyes jövedék marad rendelkezésünkre, a mely eléggé mutatja azt, hogy érdemes a komlótermeléssel foglalkozni. K-y. NYÍLT rovat. FELELETEK. A cikória értékesítése. (7. sz. kérdésre) Szárított cikóriát bevált a Frank-féle pótkávégyár Kassán. Sz. Z. HÍREK. Uj főispánunk kérdése eldőlt. Szatmárvármegye és Szatmár-Németi szab. kir. város főispánja Kris- tóffy József orsz.-gyűlési képviselő, Csanád vármegye volt főjegyzője lett. Miniszteri elismerés. Gr. Károlyi Alajos erdődi uradalmának Lajos majorjában magán népiskolát szervezett és tart fenn. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a nevezett grófnak a hazafias népoktatás érdekében hozott áldozatáért elismerő köszönetét nyilvánította. Intéző bizottsági ülést hivott össze Szatmárra f. hó 13-án d. e. 10 órára az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége, melyre megjelentek: Di- mand Lajos, Kocsis József, Kovácsy Miklós, Poszvék Nándor (a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület képviseletében), Soltész János és Soltész Miklós (Szat- már város törvényhatósága képviseletében). Gróf Csáky elnök akadályoztatása miatt Szeőke Barna alelnököt kérte fel az ülés vezetésére, ki pedig betegsége miatt kimentette magát, továbbá sem Walkovies János ügyvezető titkár, ki ugyan helyettesítése iránt intézkedett, sem Sozánszky Mihály központi ellenőr meg nem jelentek, tehát a vezetőség teljes hiányában a tárgysorozatban foglalt egyik másik fontos elvi kérdés tárgyalásába a jelenvoltak belemenni vonakodtak s igy az ülést napi rendről levették. A szatmárhegyi fogy. és ért. szövetkezet 1904. év február hó 7-ik napján d. e. 11 órakor Szatmárhe- gyen a régi iskolaház tantermében közgyűlést tart, melyre úgy az ottani, mint vidéki tagokat meghívja Medgyesi László elnök. — A közgyűlés tárgyai: 1. Az 1903. évi számadás megvizsgálása. 2. A fölmentvények megadása. 3. Igazgató és bizottsági tagok kiegészítése. 4. Esetleges indítványok tárgyalása. Facsemete kiosztás. A állami erdei facsemete- kertek az 1904. évi tavasai és őszi fásításokhoz szükséges csemetéket vagy egészen ingyórt, vagy pedig csak igen csekély díjazásért bocsátják az erdőbirtokosok rendelkezésére. A folyamodványokat, melyek
