Gazdák Lapja, 1904. január (3. évfolyam, 1–5. szám)
1904-01-15 / 3. szám
3-ik szám. GAZDÁK LAPJA. 3. oldal. tek, a melyek világosan bizonyítják, hogy a műtrágyák nemcsak a répateimésre, de a répamagtermésre is fokozólag hatnak, a mi természetes is, tekintettel arra a körülményre, hogy nincs még egy növényünk, mely oly rövid idő alatt oly nagy mennyiségű tápláló anyagot szüksógeljen, mint a magrépa. A szuperfoszfátot a vető-száutás előtt, a salétromot pedig fejtrágyául alkalmaztam. Kovácsy Béla. A polyva etetése. Számos gazda sokszor kizárólag szalmán teleli marháit s igy sokkalta kevesebb tápláló anyagot juttat az állat szervezetébe, mint a mennyi annak csak húsban tartására is elegendő volna. Ma pedig annak a korszaknak, midőn a rossz marháért is pénzt adnak, vége van, lejárt tehát az egyoldalú szalmaetetésnek is ideje. Az árpapolyva kivételével minden polyvanem, ha túlságosan nincs kiszáradva, kérődző állatoknak igen kedves, sőt tekintettel gyomruk térfogat szükségletére, nélkülözhetetlen póttakarmány és szívesebben eszik, mint a szalmát vagy a szalmaszecskát. Ez onnan magyarázható ki, mert a polyva csekélyebb nyers-rost tartalmánál fogva, sokkal lágyabb, mint a szalma. A takarmányhoz vegyitett polyva a többi takarmányanyag táperejét közvetve fokozza, amennyiben először a polyva tömege, keverve a tápdus, koncentrált, de kisebb terimójü más takarmánynyal, a nagy kérődző gyomor kitöltését elősegíti, ez pedig oly feltétel, mely tudvalevőleg a kérődzők sajátos gyomor-alkotása mellett a rendes és tökéletes emésztéshez mindenekfölött nélkülözhetetlen. Másodszor a polyva az állat szájában a többi takarmánynyal összekeveredvén és a szájhoz ragadván', megakadályozza a tápanyag túlságos gyors lenyelését; ellenben elősegíti annak nyálkávali bevonását és ezzel az alapos emésztést előkészíti. Búza-, rozs- és zabpolyva egyformán jó a ké rődzőknek ; legtáplálóbb a buzapolyva, habár a rozs- polyva tápereje sem áll igen mögötte, csakhogy ez gyakran sok piszkot és port tartalmaz, a mi tápértékét csökkenti. Általánosságban a kérődzők számára legelőnyösebb az őszi gabona polyvája. mely szilárdabb összetételénél fogva a nyelvet és a száj nyákhártyát jobban izgatván, teljes benyálkásitás mellett erélyesebb kérődzést idéz elő. Továbbá az őszi gabona ezen szilárdabb és több nyers rostot tartalmazó polyvája nem könnyen csomósodik össze a belekben, nem idéz tehát elő dugulást és emésztési zavarokat. Ellenben a lágyabb zabpolyva kevesebb ingert gyakorol az emésztési szervekre és szilárd csomókká sokkal könnyebben összegomolyodik. Az árpapolyva határozottan hátrányos, hegyes kalászszálkái köny- nyen beleakadnak a nyákhártyákba és ezáltal a szájban, torokban, nyeldeklőben, belekben, sőt még a gyomorban is gyuladást idézhetnek elő, minek a legkárosabb következményei lehetnek. Egy esetben azonban a poly vával való takarmányozás miden körülmények közt kerülendő, ha t. i. a polyvát gombák támadták meg. Gyakran van a polyván penész, rozsda és üszög, a melyek alapos vizsgálat nélkül nem ismerhetők fel. Ez a gombapenész azután belekerül a vóredényekbe vagy a szervezet más részeibe és a legkülönbözőbb veszedelmes betegségeket idézheti elő. Ennek oka következőleg magyarázható meg : Az említett, egyébként magukban véve ártalmatlan gombák szilárd tápláló talajra jővén, kicsiráznak és folytatják rendes fejlődésüket. Ha azonban ezek a gombák valamely folyadékba, például a gyomornedvbe jutnak, ebben feloldódván, csirájukat nem rendes utón ütik ki, miután ehhez hiányzik a szilárd talaj. Ily feloldott állapotban tehát a továbbfejlődés más módja áll be, a mennyiben hártyájuk felhasadván, csiraanyagjuk apró gombácskák alakjában úszik tovább. Vagy pedig a hártya egészen felolvad és a belső csírasejtek egészen szabadon maradnak, mely alakban ezek fejlődésképesek, átmennek a szervezetbe és veszedelmes kórtani tüneteket idéznek elő. A polyván többféle gombapenész szokott jelentkezni, melyek némelyike lépfeneszerü tüneteket szokott előidézni, vagy tífuszt s több eféle veszedelmes betegséget. A mely istálóban körömfájás uralkodik és búza üszög-penész a szalmán vagy polyván elterjed, tapasztalták, hogy a paták közé a feldagadt bőrre fészkeli magát és a betegségi hevességét fokozza. Az üszögös takarmány etetésének az elvetélés csaknem rendes következménye. Mindenekelőtt tehát a polyvának egészségesnek és tisztának kell lennie, az ilyen polyva a kérődzők téli takarmányának keverésénél a fotónyező. Mindenesetre ajánlatos, főleg a rozspolyvának előzetes füllesz tése. S. M. Létesítsünk vetésforgókat. « A magyar gazda gazdálkodási rendszerének igen nagy hátránya az, hogy minden rendszer nélkül következnek egymásután a termények egy és ugyanazon táblán, vagy ha alkalmaztatik is valami rendszer, ez többnyire ellenkezik a föld természetével s azokkal a tapasztalatokkal, a melyek eddigelé a helyes gazdálkodásra vonatkozólag szereztettek. Csaknem országszerte ma is a hármas forda használtatik, a hol két kalászos követi egymást, egy őszi és egy tavaszi. Pedig az, a ki igy gazdálkodik, nagy hibát követ el önmaga ellen, mert talaját nem képes ezen rendszer mellett a lehető legjövedelmezőbben kihasználni. Az ilyeu talaj nem adhat nagy termést. Nem pedig azért, mert a kalászosok mindannyian egy és ugyanazon tápláló anyagokat vonják el a talajtól, főleg pedig annak a legértékesebb részét, a foszfort, továbbá a meszet. A gabonafélék egymásutáni termesztése oly nagy mennyiségű foszfort és meszet vonnak el, hogy az istállótrágyával még az esetben sem lehetne pótolni, ha minden második esztendőben trágyázunk, a mi pedig nem igen történik sehol az országban, de ha megtörténne is, nem vezetne jóra, mert az ilyen agyontrágyázott földön a búza megdőlne és mégis csekély termést adna. De ha gabonaféléket egymásután termesztünk, akkor a földnek sem adhatjuk meg a kellő munkát, főleg pedig nem
