Gazdák Lapja, 1903. november (2. évfolyam, 45–48. szám)

1903-11-13 / 46. szám

2. oldal. GAZDÁK LAPJA. 46. szám. Az agrár küzdelmek krónikájában e 8 év nagy eredményekről tesz tanúságot. Ez a 8 év az ébredés korszaka volt. Törvényeink, intézményeink egész légiója született meg ez alatt az idő alatt. Ha végig futjuk az uj in­tézmények sorozatát, akkor látjuk be, hogy miért volt elmaradva a mezőgazdaság és hova fejlődhetett volna mostanig, ba a kormány­zatban ezelőtt is olyan meleg érdeklődéssel ápolták volna ezeket az érdekeket, oly köte­lességtudással és lelkes törekvéssel fejlesztet­ték volna intézményeit, mint az utóbbi évek alatt. Az agrár törekvések most már olyan hangosan követelnek tért magoknak, hogy azok hatalmas, tovább fejlődése kétségesen kívül áll, de bárhova fejleszsze is mezőgaz­daságunkat a jövő munkája, a kifejlődés érde­mét senki sem vitathatja el attól, aki ezt elő­ször felismerte s a munkára ösztönt adott. P. Gazdasági kísérleti telepek. A hitelszövetkezetek egy részének megláto­gatása alkalmával a szövetségi titkár arra a tapasztalatra jutott, hogy a kisgazdáknak termé­sük* csekély haszna miatt felhozott panasza nagyrészben a fejletlen és czélszerütlen gazdál­kodási kezelésben rejlik. Elégtelen marhaállomá­nyuk miatt nem képesek földjüketkellőkópen meg­trágyázni, következóskópen a kizsarolt, kisová- nyodott talaj bő termést uem adhat. Gyenge igavonó jószágával nem tudja földjét porhanyóvá tenni és igen sok helyen szántása csak gara- szolás számba mehet. Vetőmagját időszakonkint nem cseréli át; sőt ott, ahol alkalma volna is a tisztitó rosták és konkolyozók előnyeit sem hasz nálja ki, emiatt kalászos növényeinek magva évről-óvre degenerálódik. Az okszerű gazdálkodásra vonatkozó figyel meztetést kelletlenül meghallgatja ugyan, de nem követi, hanem csökönyösen ragaszkodik régi áldatlan rendszeréhez. Szerzett tapasztalatai a szövetségi titkárt arról győzték meg, hogy ezen a téren is a szövetkezetek utján lehetne kedvező eredményt elérni, mert a szövetkezetek áldásos működésé nek előnyeit ma már. a legkonokabb szövetke zeti tag is elismeri. A titkár véleménye szerint a hitelszövetke zetek utján kellene beszerezni azokat a gépe két és gazdasági eszközöket, melyekkel a falusi kisgazdálkodás a modern gazdálkodási rendszer nyújtotta előnyöket kihasználhatná. Semmi olyast nem szerezni be, ami felesleges, vagy a mihez otthon mástól is könnyű szerrel hozzá juthat, csak azokat, amiket nélkülözni kénytelen. Legszükségesebb eszközök a következők volnának : a) Egy mélyitö vaseke, hogy a talaj ki nem használt részeit felszínre hozhassa. b) Egy konkolyozó, hogy vetőmagját és eladásra szánt terményét kitisztihassa. e) Egy mázsáló, hogy eladás esetén a vevő súlyban meg ne rövidíthesse. A szükségesnek látszó gépeket és eszközö­ket a szövetkezet rendelné meg saját számlá­jára s csekély díjazás mellett a tagok haszná­latára bocsátaná mindaddig, mig a vételár be­folynék. Kifizetés után a szövetkezet tagjai esetleg díjtalanul használhatnák. Legnagyobb akadályt itt az képez, hogy sok helyen nincs aki a kezelést magára vállalná. Mint említve volt, a falusi kisgazda nem barátja semmiféle újításnak, ez egyik oka el­maradottságának is. Tanácsok és elméleti fejte­getések nem képesek kizökkenteni a megszo- kottságából, ugyanazért gyakorlati példával kellene beigazolni saját községében, saját tala­ján a szakszerű gazdálkodás kívánatos voltát. Ez a beigazolás a „Gazdasági kísérleti telepek“ létesítése utján volna kivihető. A gyakorlati megvalósítás úgy történnék, hogy a hitelszövetkezetek községük határában kibérelnének egy bizonyos területet — mond­juk 10 holdat — s azt egy józan életű, tisztes­séges és szorgalmas tagnak albérletbe adnák azzal a kötelezettséggel, hogy albérlő tartozik a kibérelt területet az illető szövetkezet igaz­gatóságának utasítása szerint kezelni. Az idevonatkozó utasítások és feltételek­nek körülbelül ezeket kellene tartalmazniok: 1. Rendes szántás a szövetkezet ekéjével. 2. A föld javítása istáló és műtrágyával. 3. A szövetkezet által rendelt fajvetőmag használata. 4. Minden terménynek idejében való ala­pos megmunkálása. 5. A termelt mennyiség kitisztítása. 6. A szövetkezet tulajdonát képező gépek és gazdasági eszközök dijta an kezelése. 7. A gazdasági kísérleti telep az illető szövetkezet igazgatóságának felügyelete és ellenőrzése alatt állna. 8. Az elért eredmény értékéből levonandó a bérösszeg, a vetőmag és trágya ára, úgyszin­tén a készpénzbeli egyéb befektetések. 9. A 8-ik pontban felsoroltak után fen maradó tiszta haszon 10 százaléka a szövetke­zeté, 90 százalék pedig a kezelő albérlőé. 10. A netaláni veszteséget a szövetkezet viseli. Miután az összes befizetések a kész termés­hozam értékéből lennének visszatérítve, lehetet­len feltételezni, hogy egy minden koczkázat nélkül való vállalkozásra jóravaló albérlő ne akadjon, kinek a köz javára szolgáló tevékeny*

Next

/
Thumbnails
Contents