Gazdák Lapja, 1903. november (2. évfolyam, 45–48. szám)

1903-11-27 / 48. szám

4. oldal. GAZDÁK LAPJA. 48. szám. A test hőmérsókót bő, lágy és lógenytar- talmu takarmánynyal tetemesen emelhetjük. — Álljon az tej, savó, hús, tengeri, árpadara, min­denféle konyhahulladék és kendermagból. Este szemestakarmányt adhatunk. Az emésztés elő­segítésére pedig ne hiányozzon a homok, mész és a zöldségféle sem. — A bő etetés alatt nem értjük a tuletetést, mert a tulhizott állat nem tojik, hanem etetünk napjában pontos időbeD kétszer: reggel adjunk lágy eledelt, este sze­mest. Egy állatnak elegendő 50 gramm szemes takarmány, 100 grm. lágyeledel, de ezt előírni nem lehet, mert attól függ, hogy a szabadban találnak-e valamit vagy sem. Fölösleges mon­dani, hogy csak az egészséges tyuk tojik. Azért gondos ápolás, a legpontosabb tisztaság az ól­ban, a takarmány, az ivóedényeknél és maguk az állatok testén is. A legszebb és tökéletesen fejlődött állat is elcsenevészedik, ha nincs meg a kellő tanyája, ápolása, ólja és kifutója. SZÖVETKEZÉS. Újabb hitelszövetkezeti alakítások. 1. Kárász­teleki hitelszövetkezet Szilágy megyében. Alá kult 1903. november 8-án, 181 tag, 187 üzlet- rószszel 9350 korona értékben, heti 20 filléres befizetéssel. Igazgatósági elnök: Hamernyik Sándor róm. kath. lelkész. Helyettes elnök: Vajda László körjegyző. Igazgatósági tagok: Dobai János, Barta Mihály, György P. András, Sebestyén Márton András, Szabó Mihály András, Sebestyén György, Brázdó Stefán azskezü, Adler Kristóf. Felügyelő-bizottság: Zsugán Ferencz elnök, Sebestyén A. Péter, Szabó Sándor, Szabó A. János József. Könyvelő: Vajda László. Pénz­táros : Hatzel Flórián. Kinevezett igazgató: Hamernyik Sándor; kinevezett felügyelő: Zsu­gán Ferencz. Működési köre : Kárásztelek, Doh, Donoszló és Maladi községekre terjed. 2. Ugocsa—Egeresi hitelszövetkezet. Ala­kult 1903. november 15-én 42 taggal és 98 üz­letrészszel. A 4650 korona üzletrészt havi 1 kor. részletekben fogják befizetni. Hozzá tartozik: Feketepatak és Verbőcz községe is. Igazgató­ság : Petrovich Emil gör. kath. lelkész elnök (kinevezett), Csedrik Aladár, Makár István, Tu- picza László, Nagy Lajos, Fazekas Gedeon, Szennyes Lajos, Papp Antal, Lyubka Mihály, Andráskó Ferencz. Felügyelő-bizottság : Korok- nay István elnök (kinevezett), Fazekas Zsig- mond, Lyubka Andás, Schön József. Könyvelő : Kohn Adolf, Pénztáros: Szajkó Illés. 8. Nagy- és Kis-Rákóczi hitelszövetkezet Ugocsamegyében. Alakult 1903. november 16-án 109 tag és 157 üzletrészszel 7850 korona érték­ben, havi 1 koronás befizetés mellett. Igazgató- sági elnök: Tivadar István gör. kath. lelkész (kinevezett). Igazgatóság: Hadzsega Mihály körjegyző, helyettes elnök. Igazgatósági tagok: fosták János, Gugy János, Bilej Mihály, Fedi- necz Bazil, Kahán Sámuel. Felügyelő-bizottság : Takács Bazil kisrákóczi gör. kath. lelkész elnök 'kinevezett), Medvigy Illés, Méhes Bazil és Sala­mon Emil. Könyvelő: Ellinger Andor. Pénz­táros : Dobra Leontin. az „Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetségéinek tagsági dij nyugtázása. Az Észak­keleti Szövetkezetek Szövetsége kötelékébe tar­tozó követk. szövetkezetek küldöttek be 1902-ik évi tagsági dijaikat: Szakácsi hitelszövetkezet 89 fillér, Salánki hitelszövetkezet 5 kor. 67 fill., Oláh-Nádasdi hitelszövetkezet 2 kor. 46 fill., Felsőbányái hitelszövetkezet 6 kor. HASZNOS TUDNIVALÓK. Hogyan szaporítsuk a trágyadombot ? Ugyan­csak ritkán hallani, hogy a gazda azt mondaná : annyi trágyám van, amennyi kell. Tiz közül talán kilencz arról panaszkodik, hogy kevés a trágyája, minden esztendőben egyik-másik da­rab földje elesik a trágyázástól. És ha azt kér­dezzük, miért nincs elegendő trágyája, minde- nik azt feleli, hogy mert kevés az állatja, nincs módjában annyit tartani, amennyire szüksége van; no meg, hogy a szalmában sem igen bővel­kedik. Csakhogy ennek kivitele a legtöbb gazdá­nál megtörik azon, hogy nem rendelkezik be­fektetésre való tőkével, vagyis magyarán mondva, nincs pénze, a melyen marhaállományát szapo­ríthatná. Sőt vannak még olyanok is, — de ezekről jobb nem szóllani, — kik az almozásra való szalmát eladják. Azt mondják, hogy a szükség törvényt ront és nem gondolják meg, hogy annak a pénz­nek, amit az eladott szalmából vesznek be, drá­gán adják meg az ái át, mert a földet kizsarol­ják, elgyengítik, mely utóbb nemcsak, hogy szemet nem terem, hanem még eladásra való szalmát sem. Az ilyen öngyilkos gazdálkodásról jobb nem szólni, lássuk tehát, hogy az istálló­ból kikerült trágyán kívül mivel szaporítjuk a trágyadombot. Ne menjünk messze, ott van az udvar. Mennyi értékes trágyaanyag pocsékolódik el ott. A baromfiak ürüléke, mely kitűnő trágya, a sertések és egyéb barmok trágyája szanaszét hever Kiszárad, elporlik igen sok udvaron, ahol a gazda panaszkodik, hogy nincs elegendő trágyája. A rendhez, tisztasághoz tartozik, hogy az udvart hetenkint legalább egyszer összetaka- ritsák, az összeseprett szemetet, melyben sok jó trágya van, ne szórjuk ki az utczára, hanem hordjuk a trágyadombra Sőt igen okosan cse­lekszik, aki még az utcza porát, szemetjét is összegyűjti és a trágyadombon elrétegezi, mert az utcza porában és a járó-kelő állatoktól igen sok ürülék marad vissza. — Sok helyen ingyen

Next

/
Thumbnails
Contents