Gazdák Lapja, 1903. november (2. évfolyam, 45–48. szám)

1903-11-27 / 48. szám

48. szám.

GAZDÁK LAPJA.

5. oldal.

vállalkozó van rá, hogy az utcza szemetjét össze takarítsa és elhordja. Laikus előtt az első pilanatra nevetségesnek fog feltűnni, da ha jól meggondoljuk a dolgot, rájövünk, hogy ezrek hevernek az utcza porában.

Igen becses trágya, mely sok gazda udvarában teljesen haszontalanul vész el — az emberi ürülék, pedig ez a legtöbb trágyához keverve, nagyban emeli annak jóságát és fokozza értékét. Már azért is és nemcsak tisztasági szempontból kell, hogy minden kisgazda udvarán árnyékszók legyen, hogy időnként az összegyűlt emberi ürüléket a trágyadomb szaporításához felhasználhassuk.

Kevés helyen becsülik meg a maga értéke szerint a fahamut, kormot; legtöbbnyire szélnek eresztik, vagy olyan helyre töltik ki, ahol semmi haszna. Különösen télen, amikor többet tüzelünk, ne vesztegessük el, hanem szórjuk a trágya gödörbe. Oda való a perje is, melyet azonban vízzel öntsünk le, hogy tüzet ne tá- maszszunk vele.

Az összegyűjtött falomb hulladékkal szintén szaporíthatjuk trágyánkat. Ép úgy a fal, vagy vakolat-törmeléknek hasznosabb helye van a trágyadombon, mintha avval hepehupás helyeket töltünk fel.

Végül még egy szokást említünk, melylyel a trágyaértéket elronthatjuk. — Ugyanis sokan azt hiszik, hogy javítják vele a trágyát, ha arra télen sok havat hánynak, pedig épen az ellenkezőjét érik el. Ha a sok hó a trágya melegétől vízzé válik, kilúgozza a trágyát és igy a legértékesebb részek a trágyagödör fenekébe kerülnek s ott elvesznek haszontalanul. Kevés hó a maga idejében hasznos, de sok ártalmas.

íme csak néhány módja a trágya szaporításnak, de a szemes gazda még egyebekre is akad. Aki ezeket kicsinjdi, annak azzal a közmondással felelek, hogy „Sok kicsi sokra megy“ és hogy az okosan gondolkozó gazda legcsekélyebb dolgot sem hágy kárba veszni, amelylyel gazdasága értékét növelheti, jövedelmét szaporíthatja. g

A meddőség és az ivarzás elmaradása. A

„Deutsche Landw. Thierzucht“ múlt évi 51-ik számában a meddőség okáról azt mondja, hogy annak oka, mint azt számos eset bebizonyította, többek között az is lehet, hogy a hüvely váladéka a rendestől eltérvén, savanyu vegyhatásu. Hogy ez tényleg igy van, az könnyen bebizonyítható azáltal, hogy a hüvely váladékába a lakmusz-papirt mártunk s ha az csakugyan savanyú vegyhatásu. úgy a kék lakmuszt vörösre festi. A gyakorlatban ilyen esetben nagyon előnyösnek bizonyultak a nátrium bicarbonicum Va—IVa százalékos oldatával való beöntések. Egy liter langyosra félmelegitett vízben 5 —15 gr. kettedszónsavas nátriumot oldunk fel és a párosítás előtt tölcsér és gumicső segítségével mintegy félóráig hüvely beöntéseket eszközlünk. Az ivarzás (sáriás, folyatás, rühetós) elmaradása

rendesen valami szervi elváltozásra vezethető vissza vagy annak tulajdonítható, hogy az állat elhízott. Utóbbi esetben kellő mozgással és okszerűbb táplálással gyakran érünk czólt.

Magyar kertészkereskedés. Ismeretes, hogy a bolgár kertészek milyen szép jövedelmet nyernek kicsiny darab földekről megfelelő talajelö- készitós és szorgalmas munkával. A magyar ember látja ezt, de utánozni és hasonló eszközökkel dolgozni mégsem igen hajlandó. Pedig érdemes foglalkozás a kertészkedés. A kecskeméti határban nehány önzetlen gazda, hogy a népet utánzásra buzdítsa, negyven hold földet vetett be az idén ugorkamaggal, melyet mint semmitérő kísérletet sokan szánakozóan megmosolyogtak. Az eredmény azonban igen szép lett. A munkához földhöz ragadt szegény embereket fogadtak föl a vállalkozók feleseknek, kiknek a kapálásra még előleget is adtak. Ezen felesek beárultak egyenként 4-4 holdról 1000, 1400 koronát. E sikerre aztán számos kecskeméti kisgazda elhatározta, hogy a jövőben szintén termeszt ugorkát. Sok olyan vidéke van hazánknak, ahol a kertészkedés sikerei űzhető és a hol az ilyenekre mégsem igen fordítanak kellő gondot.

IRODALOM.

Köztelek zsebnaptár 1904-re. Rubinok Gyula és Szilassy Zoltán 0. M. G. E. titkárok szer kesztésében már 10-ik évfolyama jelént meg a „Köztelek zsebnaptárának*. Tartalma ezúttal is bő és változatos. A naptár állandó tanácsadója óhajt lenni a gazdáknak a gyakorlati gazdálkodás terén s igyekszik hozzáférhetővé tenni a gazdasági tudomány minden ágában mutatkozó haladás eredményeit. Az egyes rovatok a leg- hivatottabb szakírók tollából kerülnek ki. Folyó évben különösen az állatértókesitésre és növény termelésre vonatkozó részeiben van sok hasznos és uj tudnivaló. Külön rovata foglalkozik továbbá az állattenyésztés, a tejgazdaság, a takarmányozás, a szőlőmivelés és borászat, a gyümölcsből készítés, a gazdasági technika és gépészet, az építészet, végül a gazdasági üzlet minden ágával. Részletesen ismerteti a legújabb gazdasági vonatkozású törvényeket, és szabályrendeleteket. Kiegészíti a naptárt egy praktikus és minden tekintetben bevált jegyzéknapló. A naptárnak legfőbb czélja az, hogy az országban fölös számmal elterjedt idegen s kivált németnyelvű ily fajta kiadványokat kiszorítsa. Ezt a czélt tekintve a zsebnaptár évről-óvre fokozódó népszerűségét jórészt már sikerült is elérni Az ízléses kiállítású s praktikus berendezésű naptár 3 korona 50 fillérért bármely könyvkereskedés utján megszerezhető.

A nemes fűz termelése. A földmivelésügyi miniszter újabb kiadványai közt nagy gyakorlati szükségletet tölt be rudinai Molnár István