Gazdák Lapja, 1903. július (2. évfolyam, 27–31. szám)

1903-07-30 / 31. szám

31. szám. GAZDÁK LAPJA. 3. oldal. ziv gazdálkodás, iparfejlesztés s exeellenter a mezőgazdasági iparág föllenditése: mindkettő­nek ez legyen az iránytűje. Minden földmiv. egyesület ébresztgesse ezt a szellemet, mely ha egyszer kibontogatta szárnyait, ne féljünk, hogy szárnyaszegetten fog visszaesni a földre. Caéo. A len kártevői. A laikus nem is hinné, hogy egy gazdá­nak mily sok a keserűsége, gondja, bánata. Kora tavaszszal még a legszebb reményekkel kezdi meg tevékenységét s alig-alig múlik el nehány hét, máris meg kell kezdenie küzdelmét ama sok növényi ellenséggel és állati kártevő­vel, amely kultur növényeink legtöbbjét aka­dályozza fejlődésében. — Újabb időben kezdik vidékünkön is a len termelését felkarolni. Nem lesz tehát czélszerütlen annak betegségeit és ellenségeit a következőkben bemutatni: Ellenségei közül első sorban emlitjük meg a gammabagolylepke hernyóját, mely nagy számmal lepvén el a len leveleit és virágait, az egész termést tönkre teszi, majd folytatja ennek káros munkáját a Mammestra persioaria, mely éjjel röpül s petéit huszával-harminczával rakja a len leveleire; junius—julius hónapokban a lenlevélsodró pille repdes virágról-virágra s a petéiből kibúvó parányi hernyócska berágja magát a len fiatal tokjába, úgy, hogy annak megfúrt helye beheged s a tokban foglalt her­nyót csak akkor veszszük észre, ha a hernyó ürüléke a tok falán, mint sötétebb hely áttet­szik. A két előbbinek irtása csakis a hernyók összeszedése utján történhetik, mig az utóbbinál minél gyakrabban kell megvizsgálnunk a len tokját s ha rajtuk a nevezett pille létezésére valami jel mutatkoznék, akkor a tokokat nyom­ban ki kell csépelni. Jelentékeny kárt okozhat a lenben a földi bolha is, amely ellen csakis úgy védekezhetünk, hogy a lent műtrágyával megtrágyázzuk s ez által gyorsabb növekedésre serkentvén a bolhák részéről ártatlanná teszszük. Növényi ellenségei közül legveszedelme­sebb a lenfojtó aranka, mely körülfogja a len szárát s az érintkezés helyén szívó szemölcsö­ket bocsájt a len szövetébe, kisziván ennek táp­lálékát. Araukamentes lenmag használata ment­het meg e bajtól. Betegségei közül a lenrozsdát emlitjük fel, a melynek spórái a fonásra alkalmas háncs rost­jait rongálják meg, sőt egész törékenynyé te­hetik. A gyomok közül a galium, a lenfül, a haj­nalika, a kutyatej s a lenlakó vadócz a leggya­koribb. Ezekre nézve az egyedüli gyógyszer a gondos boronálás és gyomlálás. A korai gyümölcshullás okai. Innen is, onnan is gyakran hallunk panaszt az iránt, hogy egyik-másik gyümölcsfa termé­sét idő előtt lehullatja. A panaszszal egyidejű­leg jön a kérdés is, hogy mitévő legyen a gazda ilyen esetben. Választ adni a kérdésre osakis akkor lehet, ha ismerjük a baj okát, mert ellen­esetben bármily orvoslást használjunk is, az sikertelen marad. Alábbiakban foglalkozunk röviden a ter­méshullás okaival, megadván egyúttal az orvos­lást is. Lehullhat a gyümölcs : 1. azért, mert férges; ez esetben a férgek pusztítására kell figyelmünket fordítani a mi a rovarfogó csapadék felállításával, továbbá a le­hulló férges gyümölcsök naponként való össze­gyűjtésével és megsemmisítésével érhető el. Igaz ugyan, hogy a férgeket nem irthatjuk ki rövid egy-két óv alatt, de másrészt az is tény, hogy tetemesen megkevesbbithetjük ; 2. lehullhat a gyümölcs azért, mert a talaj kedvezőtlen összetételű, pl. nincs meg benne a kellő mósztartalom. E bajon vakoiattörmelék, vagy trágyagipsz felszórása van hivatva segí­teni ; 3. lehullhat a gyümölcs a talaj soványsága miatt. Ez esetben a hígított trágyalének alkal­mazása ajánlatos és pedig akkor, midőn a föld fagya kiengedett. Minden fának adunk 3—6 kanna fahamuval kevert hígított trágyalét, a szerint, hogy a fa idősebb-e, avagy fitalabb. Egy 4—6 éves fának elegendő lesz 3—4 kanna, idősebbnek 5 — 6 kanna. Ezzel kapcsolatban ősz­szel tanácsos lesz még érett istállótrágyát is alkalmazni, vagy ennek hiányában komposztot műtrágyával kapcsolatban ; 4. oka lehet a termés lehullásának a talaj szárazsága is, amely bajon természetesen csak öntözés segíthet. Megjegyezzük végül, hogy az, ki a gyü­mölcsfa koronáját kellően ritkítja a törzsön és ágakon képződött kérget és mohokat tisztogatja a fa alján gondosan porhanyitgatja, aligha fog panaszkodni a miatt, hogy hull a gyümölcse. Védekezzünk a vér- és pajzstetvek ellen, melyek fiatal gyü­mölcsfáinkat pusztulással fenyegetik. Irta: Becsek Sándor nyugalmazott főgymn. tanár. III. Gyümölcsös kertünkben sokszor a fák nem a hernyók, molyok s egyéb férgek miatt pusz­tulnak el, vagy nem teremnek, hanem a vór- s egyéb tetvek miatt. A siirün álló, sürü ko onáju szilvafák uj- nyi vastag, vagy ennél vékonyabb ágain, május végén és júniusban apró, bükköny szemnél alig nagyobb, fényes barna szinü és félig gömböly- ded testeket találunk, melyekkel az ág felszíne

Next

/
Thumbnails
Contents