Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VIII. 1637–1641 - Városi Levéltári Füzetek 14/2013 (Győr, 2013)

Bevezető

Bevehető

tál készült el. Miképpen ugyancsak ő dolgozta fel mintaszerűen, modell értékűen a 16. századi győri végvárvidék és központja, Győr kiépítését, oszmánok elleni védelemben betöltött funkcióját.4 5

A tárgyidőszakra irányuló forrásfeltárások, kutatások folyamatosságát, az újabb vizsgálatok irányát, a kutatási eredményeket csupán egy, a városi jegyzőkönyvekkel szorosan összefüggő kiadvánnyal szeretném érzékeltetni. A városi tanácsülési jegyzőkönyvek adatain alapulva Morvái Gyula elkészítette az 1600— 1743 közötti győri polgárság névtárát.3 Az adattár a győri polgárság történetének további kutatásaira, elemzésére is felhívja a figyelmet. E vizsgálatok egyik kiinduló pontja a kora újkori városi polgárjog modern, jog- és társadalomtörténet centrikus feldolgozása lehetne; a polgárságba történő felvétel rituáléjának, a polgárjog megszerzése jogi tartalmának (jogosultságok, kötelezettségek), a polgárjogot szerzett személyek — közöttük speciálisan a polgárjogot nyert nők, özvegyek körének — az elemzése. Győr esetében az egy-egy esztendő polgárságát teljességre törekvőén regisztráló 1600, 1615, 1698 polgár-összeírások révén mind a helyi polgárság ún. statikus állapotát, mind a polgárfelvételek datált jegyzőkönyvezése révén a dinamikus változásokat vizsgálni lehet. Ez a forrásadottság egyedi a térség mezővárosai (pl. Csepreg, Magyaróvár, Nezsider, 1681- ig Ruszt, Szombathely) sorában.

Győr erődváros hadi, társadalmi, gazdasági funkciórendszere révén speciális jelentőséggel bírt a kora újkori Győr vármegye történetében. A megyeközponti funkciójából is adódóan a tárgyidőszak iránt érdeklődő számára további felettébb fontos információkat nyújt a városba települt nemességről, a város és a megyei hatóság kapcsolatrendszerérői a párhuzamosan elkészült vármegyei regeszták sorozata. Hegedűs Zoltán és S^abó Zoltán az 1638-1650 közötti jegyzőkönyveket is e módszerrel dolgozta fel.6

Miképpen a gazdagon adatolt precíz historiográfia, úgy a tárgyidőszak jegyzőkönyvi bejegyzéseinek feldolgozása, avagy bármilyen vázlatos elemzése, illetve egy-egy tetszőlegesen kiválasztott tematika alapján történő vizsgálata nem lehet e rövid kis bevezető feladata. így annak hangsúlyozásával, hogy Győr város 17. századi tanácsülési és bírósági jegyzőkönyvei mind az egykori jogélet, joggyakorlat, mind a hétköznapi élet, a család- és társadalomtörténet, a város társadalomtörténete, egyes perek esetében történeti topográfiája, vala4 A kérdéskörre 2001-ig bezáróan rövid historiográfiai áttekintést ad: Dominkovits Péter. Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600—1605. Győr, 2001. (Városi Levéltári Füzetek; 4.) 5-15.

5 Morvái Gyula. Győri polgárkönyv I. Mezővárosi időszak 1600—1743. Győr, 2007. (Városi Levéltári Füzetek; 10.)

6 Hegedűs Zoltán — S%abó Zoltán'. Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái IV. 1638—1650. Győr, 2007.

6