Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VIII. 1637–1641 - Városi Levéltári Füzetek 14/2013 (Győr, 2013)
Bevezető
Bevehető mint térségben betöltött funkciórendszere meghatározó forrása, csupán egykét, a tárgyidőszakra vonatkozó jellegzetességre hívnám fel a Tisztelt Olvasó figyelmét. Esztendőnként a mezőváros hivatali életének egyik legjelentősebb eseménye a városi tisztújítás volt. Ez az 1637-1641 közötti esztendőkben április 24., május 2. ill. május 4. között ment végbe, minden bizonnyal két „fázisban”. 1638-ban május 16-án került sor a bíró választására, az 1639. év e téren vitatha- tadanul konfliktusokkal járt, ahogy erre Esterházy Miklós nádor a káptalan földesuraságának fontosságára a figyelmet felhívó, a jegyzőkönyvbe teljes terjedelmében bemásolt levele is mutatja (1639. Nr. 144.) A korábbi (pl. 1624., 1625., 1626. évi) restaurációkról fennmaradt jegyzőkönyvi bejegyzések egyértelműen a bírónak a földesúr, a győri székeskáptalan általi megerősítését mutatják. A fent jelzett nádori parancslevél a városvezetés autonómiára való törekvésével szemben új bíróválasztást írt elő és a földesúri megerősítés további fenntartásához kötötte a szabad bíróválasztás jogosultságának megmaradását. A bíró és a teljes magisztrátus megválasztására - bár csak két jegyzőkönyvi bejegyzés utal erre - továbbra is két lépcsőben kerülhetett sor. A bírót négy alkalmas jelölt közül április 24-én választották meg és ő a tárgyidőszakban ezt követően pár nappal, pl. május 4-én (1640), illetve május 2-án (1641) tette le az esküt. Ez utóbbi alkalommal került sor a 12 tagú belső tanács megújítására, valamint a város és Újváros hadnagyainak (egy-egy fő), vicehadnagyainak (egy-egy fő), valamint tizedeseinek (4-4 fő) megválasztására. Míg az 1630-as évek második felének bejegyzései is csak összegzőén, a bíró megválasztásával rögzítik a tisztújítást, minden bizonnyal az új jegyzőnek, Farkas Andrásnak is köszönhetően, az 1640., 1641. évi restaurációkról újra az 1620-as években megszokott részletes jegyzőkönyvi feljegyzések maradtak fenn. E bejegyzések azt mutatják, hogy Győr esetében a 12 tagú belső tanácsba elsőként a bíró nominált hat főt, majd a város választott másik hat főt. Ekkorra már eltűnik az 1620-as évek első felében tapasztalható gyakorlat, melv esetben a restaurációk idején egyfajta területi elv is érvényesült. Ugyanis a város négy főt, Újváros pedig két főt választott a belső tanácsba. Ez a területi elv ugyanakkor továbbra is megmaradt az ugyancsak ekkor választott városi hadnagyok-tizedesek kapcsán, mely esetekben párhuzamosan egy városi és egy újvárosi szervezet került megerősítésre. Az 1640. évi tisztújítás még a bíró választása előtt szól a jegyző, adott esetben Farkas András megválasztásáról, eskütételéről. Bár a következő esztendő tisztújítása nem szól a jegyzőről, akkor is ő töltötte be ezt a fontos tisztséget. 7 Csak bíróválasztás került regisztrálásra: 1637: április 24. (Nr. 20.); az 1638., 1639. évi jegyzőkönyvi bejegyzések között nem maradt fenn, vagy még lappang (Nr. 75-76., 141-142.). 7
