Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VIII. 1637–1641 - Városi Levéltári Füzetek 14/2013 (Győr, 2013)

Regeszták - 1638. év: 66–125. sorszám

1638. év 33-53. oldal

90. (VII. 308.) Fodor avagy Barbély (Barbelj) Ferenc ügyvédet vallott.

1638. június 10.

91. (VII. 315.) Mindszenti (Mindzentj) Pál felesége ügyvédet vallott.

92. (VII. 315.) Gombkötő Lukács ügyvédet vallott.

1638. június 11.

(Feria sexta proxima post odaverni Corporis Christi Domini)

A régóta szokásos napon és helyen az alább megírt polgári ítélkezésekre került sor.

93. (VII. 316-318.) Felvétetett Kovács (Kouacz) Mihály feleségének mint felperesnek a pere Maroü (Marothj) Gáspár felesége mint alperes ellen.

A felperes ugyanazon ügyvédje, mint korábban, miután visszatért saját korábbi érveléséhez, amit a megelőző törvényszékben tett, a már ismerteket megismételvén végső ítélet meghozatalát kérte.

Az alperes képviseletében ugyanaz az ügyvéd, aki korábban, a méltatlan kereset miatt ünnepélyesen tiltakozott, és előadja: az alperesek e felperes asszonnyal szemben a győri vitézlő magyar seregszék törvényszékén győzedelmeskedtek, ami kitűnik azokból az ítéledevelekből is, amelyek e becsületes szék jegyzője kezénél vannak. Valamint az alperes fél a végrehajtásról is kapott sürgető levelet az akkori vicegenerálistól, a néhai Zichy (Zichj) Páltól. Ugyanakkor több főember is jelen volt, és ők addig törekedtek, amíg békességre vitték a dolgot, mindkét fél pereit leszállították. Mindezt az alperes fél bizonyos pecsétes irattal bizonyítani is tudja. Minthogy a felperes asszony az efféle, békességre vitt ügyet e becsületes szék előtt most újból megmozgatott, ezért ő súlyos büntetést érdemel. Az alperes fél azt kívánja, hogy a felperes méltadan perlekedés miatt kerüljön büntetésre.

A felperes ügyvédje az alperes fél ügyvédjének feleletére tudományt tesz: ahol az első kérelmi szakban méltadanságot kíván, ez késői. Az ország törvényei szerint a másolat átvétele után méltadansággal nem lehet érvelni. Ahol pedig úgy érvel, hogy a vitézlő széken győzedelmeskedett volna, arra azt mondja, hogy a per ottani folyásával e széken történő tárgyalását nem zavarhatja meg. Minthogy az alperes a felperes feleletét meghallgatta, a bírákat is megbírálta, szükségszerű, hogy az ellene nyilvánossá tett, bebizonyított keresetre ítélet hozattassék. Ami pedig a most említett iratok beadását illeti: a seregbíró tisztessége helyén maradjon, de az a bizonyos irat (levél) nem a vitézlő székben ült bírák pecsétje alatt került megerősítésre. Ezért nem elegendő az alperesek érvelésének a bizonyítására, ahogy az ország törvénye is ebben a dologban ír, magán és egyedülálló személy autentikus levelet nem adhat ki. Ezért a felperes a benyújtott levél érvénytelenítését kéri, az alperes fél ellen beadott bizonyítást pedig kéri beszámítani, ítéletet kér.

39