Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VIII. 1637–1641 - Városi Levéltári Füzetek 14/2013 (Győr, 2013)
Regeszták - 1641. év: 237–311. sorszám
1641. év 91-132. oldal res e negatív előadásában elégséges bizonysággal tisztázza magát, különben ítéletet kíván. Az alperes képviseletében Czonko Mihály erős tudománytétellel kijelenti: a felperes követelését nem látja megfelelőnek. Fenntartja magának a per leszállítását, miképpen hangsúlyozza nemesi előjogait. Mielőtt e perben bármit is felelne, minthogy ez a per az első szakaszban van, azt kívánja, hogy a felperes a város szokása szerint állítson kezest. Felperes semmiféle kívánsága sem tűnik jóváhagvhatónak. [Az alperes] fenn tarmán magának a per leszállításáról, a nemesi előjogokról és egyebekről e perben előadottakat, e per folytatása során szabadjon néki tovább felelnie, minthogy első szakban van ez a per, a másolat átvételének szakában. Kívánja, hogy a felperes állítson kezest. A felperes a korábbiakhoz tér vissza, mielőtt kezest állítana, előbb ítéletet kér az eddigi kifogásokról. Végzés: A felperes állítson kezest. A felperes ültakozik ezen végzés miatt, és azt mondja, ezt az alperes nem követel- hed tőle, mert a felperes annak az úrnak az esküt tett szolgája, aki Győr városnak a földesura, azon helynek, amelyben mindketten laknak. Ennek az úrnak pedig mindkettejük fölött hatalma van. Ha bármelyiküknek elégtételre kellene kényszerülnie, és azt az elmarasztalt nem kívánná megadni, úgy azon ez által behajtható. Mindennek nagyobb erősségére a prépost úr parancslevelét e székben bemutatja, és azt kívánja, annak engedelmeskedjenek. Az alperes tudományt téve kijelenú, nem tűnik jónak a becsületes tanács határozata mellől eltávozni, és ő egy pontban sem kíván ettől eltávolodni. Kívánja, a felperes tegyen eleget a végzésnek, máskülönben méltadanság miatt mentsék őt fel. — Ami pedig a prépost úr beadott parancslevelét illeti, a parancslevélnek tisztesség és becsület adassák, de annak itt semmi helye sincs, mert ez város, és ez eg}' kiváltságos becsületes város, amely a falak között nemesként kerül számontartásra. A régi bevett szokások alapján a prépost úr nem is akadályozhatta volna a becsületes tanácsot privilégiuma ellenében a bíráskodásban, mert ha ezt példaként megengedik (ami soha még ebben a székben nem történt meg), sok helytelenség következik a nemes város privilégiumaival szemben. Azért [a fentieket] kéri. A felperes tiltakozik az alperes érvelésével szemben, és azt kívánja, vág}' írott törvénnyel, vagy példával — minthogy [az alperes] szokást emleget, és ügyét ezzel megtámasztja — azt igazolják, hogy valamikor a győri nemes káptalannak eg}' esküt tett szolgája eg}' városi lakossal szemben, aki a káptalan telkén telepedett le, kezes állítása nélkül ebben a törvényszékben nem perelhetett volna. Ami pedig a kisebbítést illeti, az nem tűnik olyannak, hogy a város privilégiumain az bármit is kisebbítsen, ugyanakkor a káptalannak és alattvalóinak nagy sérelmére lenne, ha kezes állítása nélkül nem perelhetnének. A kezes állítás pedig egyező az áristommal. Áristommal pedig mind a nemes, mind a nem nemes embert, a saját uruk földjén Ulászló [király] nagyobb dekrétumának 89. és 90. cikkelye szerint nem lehet vetni, miképpen kezes vetésére sem kényszeríteni. Azt kívánja, amit korábban. 123
