Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VIII. 1637–1641 - Városi Levéltári Füzetek 14/2013 (Győr, 2013)

Regeszták - 1641. év: 237–311. sorszám

1641. év 91-132. oldal res e negatív előadásában elégséges bizonysággal tisztázza magát, különben ítéletet kí­ván. Az alperes képviseletében Czonko Mihály erős tudománytétellel kijelenti: a felperes követelését nem látja megfelelőnek. Fenntartja magának a per leszállítását, miképpen hangsúlyozza nemesi előjogait. Mielőtt e perben bármit is felelne, minthogy ez a per az első szakaszban van, azt kívánja, hogy a felperes a város szokása szerint állítson kezest. Felperes semmiféle kívánsága sem tűnik jóváhagvhatónak. [Az alperes] fenn tarmán magának a per leszállításáról, a nemesi előjogokról és egyebekről e perben előadotta­kat, e per folytatása során szabadjon néki tovább felelnie, minthogy első szakban van ez a per, a másolat átvételének szakában. Kívánja, hogy a felperes állítson kezest. A felperes a korábbiakhoz tér vissza, mielőtt kezest állítana, előbb ítéletet kér az eddigi kifogásokról. Végzés: A felperes állítson kezest. A felperes ültakozik ezen végzés miatt, és azt mondja, ezt az alperes nem követel- hed tőle, mert a felperes annak az úrnak az esküt tett szolgája, aki Győr városnak a földesura, azon helynek, amelyben mindketten laknak. Ennek az úrnak pedig mindket­tejük fölött hatalma van. Ha bármelyiküknek elégtételre kellene kényszerülnie, és azt az elmarasztalt nem kívánná megadni, úgy azon ez által behajtható. Mindennek na­gyobb erősségére a prépost úr parancslevelét e székben bemutatja, és azt kívánja, an­nak engedelmeskedjenek. Az alperes tudományt téve kijelenú, nem tűnik jónak a becsületes tanács határozata mellől eltávozni, és ő egy pontban sem kíván ettől eltávolodni. Kívánja, a felperes te­gyen eleget a végzésnek, máskülönben méltadanság miatt mentsék őt fel. — Ami pedig a prépost úr beadott parancslevelét illeti, a parancslevélnek tisztesség és becsület adas­sák, de annak itt semmi helye sincs, mert ez város, és ez eg}' kiváltságos becsületes vá­ros, amely a falak között nemesként kerül számontartásra. A régi bevett szokások alap­ján a prépost úr nem is akadályozhatta volna a becsületes tanácsot privilégiuma ellené­ben a bíráskodásban, mert ha ezt példaként megengedik (ami soha még ebben a szék­ben nem történt meg), sok helytelenség következik a nemes város privilégiumaival szemben. Azért [a fentieket] kéri. A felperes tiltakozik az alperes érvelésével szemben, és azt kívánja, vág}' írott tör­vénnyel, vagy példával — minthogy [az alperes] szokást emleget, és ügyét ezzel megtá­masztja — azt igazolják, hogy valamikor a győri nemes káptalannak eg}' esküt tett szol­gája eg}' városi lakossal szemben, aki a káptalan telkén telepedett le, kezes állítása nél­kül ebben a törvényszékben nem perelhetett volna. Ami pedig a kisebbítést illeti, az nem tűnik olyannak, hogy a város privilégiumain az bármit is kisebbítsen, ugyanakkor a káptalannak és alattvalóinak nagy sérelmére lenne, ha kezes állítása nélkül nem perel­hetnének. A kezes állítás pedig egyező az áristommal. Áristommal pedig mind a ne­mes, mind a nem nemes embert, a saját uruk földjén Ulászló [király] nagyobb dekré­tumának 89. és 90. cikkelye szerint nem lehet vetni, miképpen kezes vetésére sem kényszeríteni. Azt kívánja, amit korábban. 123

Next

/
Thumbnails
Contents