Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VIII. 1637–1641 - Városi Levéltári Füzetek 14/2013 (Győr, 2013)
Regeszták - 1641. év: 237–311. sorszám
1641. Reges^ták 237 - 31 1. sorszám megnevezett cím nyilvánvalóan azt tartja, hogy miután a bírák az iratokat kiadták, nem tehet tiltást, hanem csak kívánhatja, hogy a becsületes tanács az ítéletlevelet megpecsételve kiadja. A felperes ügyvédje erre azt feleli, minthogy a perújítás efféle perekben mindenkor jóváhagyásra kerül, és az első időpontban, azaz most kell a perújítást elintézni. Minthogy a felperes ügyvédje az elmúlt törvényszék idején semmit anyagi dologra vonatkozót nem vitatott, csak halasztást kért, a bírák erre nézve úgy tettek, mintha ez a felperes a perbe bebocsájtotta volna magát, és ellene ítéletet hoztak. Ez ki is tűnik, ezért az alperes a maga keresetében leírtaktól eltérőt nem kívánhat, amivel a felperes a fent megírt feltételek mellett egyetért. Az alperes ügyvédje a felperes korábbi szavaira így válaszolt: az igaz, hogy a perújításnak ez az első ideje, ezt nem tagadja, de a saját helyén, idejében és rendje szerint a végrehajtást követően kell megtenni. Végzés: Ami az ítéletet illeti, az a felperes asszonynak pecsét alatt kiadásra került, mindazonáltal a város szokása, törvénye szerint a mostani felperes, azaz a korábbi alperes az urak előtt a perújítás erejével élhet. Arról több példa is szól, hogy a felek a város törvényszéke81 előtt pereskedtek tovább. Az alperes ügyvédje tiltakozik eme végzés miatt, minthogy korábban megőrizte magának a szabadságot, azt a lehetőséget, hogy szabadjon néki a perújítás minden körülményével szemben vitatkoznia. A becsületes tanács előtt az is nyilvánvaló, hogy a felperes asszony nemes személy és a nemesi szabadsággal élni akar. Az is írva van, hogy nemes személy, ha csak nem törvényesen került megidézésre, válaszolni nem köteles. Minthogy az idézés elvégzésre került, az ügynek le kell szállnia, mivel az ország írásaiban az nem szokásos, hogy egy vármegyebeli esküdt más vármegyében élő nemes személyt valamely perbe idézőlevél által megidézzen. Minthogy e dolog az ország szokásaival és törvényeivel ellentétes, méltán kíván az idézéssel szemben kifogást tenni, amelynek bizonyítására Miskey Pál levelét adja be, őt, mint eme becsületes város egyik esküdtjét megkövetve. A felperes ügyvédje tudománytétellel így felel: minthogy a peres felek minden körében a per leszállításokat vitatni szokták, de minthogy az alperes ügyvédje ebben a perben a perújítással történő nem élést és annak az első kérelmi szakban történő helytelen voltát kifogásolja, amivel kapcsolatban egy reális felelet a mostani érvelése is, ezért ezt elvetni kéri. Az alperes asszony ügyvédje szerint jókor került sor az idézés vitatására, mert hogy Rosa Imre úr élhet-e a perújítással, avagy nem, az csak kérdés volt, de erről a mostani per leszállításról tiltakozást is tett, úgymint, hogy szabad legyen ez után is előhoznia a későbbi fogyatkozásokat. Végzés: Az alperes fél mostani érvelése késői. Minthogy az idézést törvény szerint vitték végbe, a per nem száll le. Az alperes ügyvédje tiltakozik eme végzés miatt, és kijelenti: ami a következő két pontot illeti, úgymint az épület dolga és a számadás, valamint a gyermek részének Rosa 81 A jegyző először szentszéket írt. 114
