Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VIII. 1637–1641 - Városi Levéltári Füzetek 14/2013 (Győr, 2013)
Regeszták - 1641. év: 237–311. sorszám
1641. év 93-132. oldal Az alperes ügyvédje, Czonko Mihály tudománytétellel kijelenti, a mostani felperesnek a becsületes tanács előtt semmi keresete nem lehet, ugyanis ez a dolog a becsületes céhet illeti, az ellentét céhbeli emberek között keletkezett, és ennek az illetékes fóruma, helye is maga a céh. E dolog a bíró akaratából, parancsából már véghezvitelre került. O inkább amiatt tiltakozik, mert a felperes ügyvédje egyszer már bevégzett ügyet egy második alkalommal is keresi. Minderről ítéletet vár. A felperes ügyvédje tudománytétellel úgy felel, minthogy a céhbeli fő fogott bírák (.,Jeo arbiter vraimek’) az alperessel szemben kimondott ítéletet el nem olvasva a felperes számára sérelmes ítéletet hoztak, ami miatt a főbíróhoz kellett közfolyamodást tenni. A főbíró több esküdttel megértette a sérelmet, elolvasták az alperes ellen hozott ítéletet, megvitathatták az ellentétet, és ezt követően e széken méltán indíthatta a felperes a pert, minthogy ez albíróság (judicium pedaneorum) ítélete feletti. Az alperes ügyvédje szerint a felperes a keresetében azt vallja, hogy ő az igazságát a bírák elé nem terjeszthette, ami mint kiderül, így nem igaz, az korábban a bírák parancsára történt, és amit hiányol, azt maga számítja be. E mostani időpontban jogorvoslat nélkül nem pereskedhetne, és ebben semmiféle ítélethozatalt nem lehetne tenni. Méltatlanság büntetése alatt az ő felmentését kéri. A felperes ügyvédje szerint minthogy e per nem oly alapvető dologban keletkezett, ezért a hely szokása szerint a céhben el nem igazíthatott ügyek a bíró és a tanács elé kerülhetnek, amit a második céhartikulus is elismer. Végzés: A bírák megismeréséből világosan kitűnik, hogy a peres felek között ebben a perben már három héttel ezelőtti törvényszékben végső ítéletet (finalis determinatio) tettek. Most ugyanabban a dologban a felperes az alperes ellen űjabb keresetet támasztott, és így méltatlanul háborgatja őt. Az alperes a felperes mostani keresetétől a másik fél méltatlan büntetése mellett szabadul meg. Abban pedig semmit sem vétett, hogy a korábbi bírákat e törvényszékből kitiltotta, mert azonos dologban különböző helyeken és időkben ők bírák nem lehetnek. A felperes ügyvédje tiltakozik és a nemes káptalan székéhez fellebbezni kíván. Az alperes ügyvédje szerint az elmarasztalás áttétele nem szokás, ezért ennek elvetését kéri. — Végzés: Tétessék át. 275. (VIII. 103.) Felvétetett Katalin asszony (honesta mulier), Győr külvárosában (in suburbio) lakó Polgár Miklós győri lakos felesége mint felperes és nvert pert Orsolya asszony, Nagy Balázs győri polgár mint alperes ellen. A felperes képviseletében ugyanaz, aki korábban, az általános tiltakozást követően kijelenti: amiféle átküldő levelet Győr város törvényszéke az elmúlt 1640. évben, a Szent Iván nap előtti pénteken, úgymint június 21-én kiadott és augusztus végén meg- pecsételtette, azóta számos törvényszék telt el, és a nemes káptalan törvényszékén ez nem került felülvizsgálatra. Ezért a felperes azt kívánja, hogy ez a per a [Hármaskönyv] III. rész 35. címe alapján a megítélt ügy kerüljön átküldésre. Erről bizonyságlevelet kér. Végzés: Minthogy a fellebbező fél a perátküldő levelet kivette, és ez idő alatt a nemes káptalan törvényszéke előtt felülvizsgálatot nem tétetett, ezért nem áll a felülvizs111
