Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VII. 1631–1636 - Városi Levéltári Füzetek 13/2011 (Győr, 2011)
Regeszták - 1633. év: 223–305. sorszám
1633. Regeszták 223-305. sorszám les, hogy Pápán, az alperes asszony kérésére vallatták őt a városi bírák. De a felperesek Győrött szedett tanúk által a [rossz hírt] elhitető hamis asszony vallomását [Pápán], a pápai bírók által, hamissá tették. A felperesek méltó büntetésére várnak, mivel ő is [az alperes?] fogságban van. Ezért a felperesek azt kívánják, hogy az alperes az ördöggel való cimborá- lást és ezen tudomány vádját elégségesen bizonyítsa itteni, tisztességes emberekkel. Ha ezt rájuk bizonyítja, akkor legyen büntetésük olyan, amit az ördöngösség vétke megkíván. De ha nem tudja rájuk bizonyítani, akkor ő büntetődjék azon büntetéssel és tűzön égessék meg, hisz az ártatlan, tiszta életű felpereseket tisztességes életükben megölte. Minthogy ez egy büntetőper, kérik ennek kihirdetését, ha az alperes személyesen nem jelnne meg, úgy vele szemben levelesítés által kérnek büntetést. [A felperes fél] ítéletet kér. Az alperes fél képviseletében senki sem jelent meg.87 260. (VII. 158-159.) Felvétetett Megyery (Megiery) Jakab (egregius) felperes pere Eötvös avagy Pereszliegy János alperes ellen. A felperes képviseletében Harassy Mihály (nobilis) kéri, hogy az alperes feleljen az ellene indított keresetre, minthogy ennek a keresetnek a másolatát már magához vette. Az alperes képviseletében Jagasich méltatlanság miatt ünnepélyesen tiltakozott és minden más előtt kérte, hogy a felperes ezen város szokásai szerint állítson kezest. A felperes a város jegyzőjét állította, majd tiltakozást követően mondja: az alperes tagadja, hogy a felperes néki finom ezüstöt adott volna, amint az a keresetében áll. Azt kívánja, elegendő módon bizonyítson az alperes. — Az alperes érvelése szemtelen (imperti- nens), mert nem csupán az ezüst eredetére illetve arra, hogy elkészült-e, avagy nem, kell irányulnia, hanem minden ellentét azon megfontolásból adódik, hogy az ezüstöt a felperes adta, és az megosztásra került és más számára került elkészítésre, így mindezekről ítéletet kér. Az alperes a jog és az ötvös céh szokása ellenére más ezüstjével kereskedett. ítéletet kér. Az alperes ünnepélyesen tiltakozik a jogtalan szavak miatt, ugyanis [a felperes?] megtévesztette őket {„...elhitetet ben[n]ümket.’). Az alperes szabadon eladhatta munkáját, és hasonló jó ezüstből helyreállíthatta azt a munkát is. Ezt az ügyet a bírák tegyék át a helybéli ötvös céh elé, és ott vizsgálják meg, hogy feléri-e az itt bemutatott próba ezüstöt [amit az alperes használt], avagy nem. Ugyanis [a felperes] most is tagadja, hogy [az alperes] finom ezüstöt nem adott. Ha nem olyan minőségűt használt volna, büntessék meg [az alperest] a céh büntetésével. A felperes megismételte az általa mondottakat, hozzátéve: az alperesnek nem lett volna szabad más ezüstjével kereskedni, hanem mihelyt elkészítette, köteles lett volna ha nem is magát a felperest — hisz ő nem itt lakik —, de az itteni atyafiait megintetni, és a munkájáért járó fizetséget a szerződés szerint kérni. Minthogy ezt az alperes nem tette meg, így az ezüstöt el sem adhatta volna, azzal nem kereskedhetett volna. ítéletet kér. Az alperes a korábbiakhoz kíván visszatérni, hozzátéve: a felperesnek nem kellett volna annyi ideig ott tartani a kész művet, hisz a mesteremberek is fizetéssel és költségek árán szokták a házuk népét eltartani. Mindezek miatt a felperes méltadanság miatti büntetését, maga felmentését kéri. A felperes szerint az alperesnek, miután elkészítette a munkát, nem kellett volna „némának” lennie, figyelmeztetni, megintetni kellett volna a felperest munkája megfizetése miatt, amit elmulasztott. Emiatt az alperes nem adhatta volna el. Végzés: Minthogy a keresetben megnevezett ezüstöt bár mestersége szerint az alperes megcsinálta, de a felperes számára tett munkavégzést úgy adta el, hogy {a felperest nem in87 A perjegyzőkönyv tovább nem folytatódik. 82
