Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VI. 1627–1630 - Városi Levéltári Füzetek 12/2010 (Győr, 2010)
Regeszták - 1630. év: 321–465. sorszám
1630. év Regeszták 321-465. volna Kapra Balázzsal, csupán elég néki az is, hogy egy méhben feküdtek, és igaz, vér szerinti atyafiak voltak. Ami pedig az első tanút illeti, az alperes azt nyugodtan felróhatná, ha itt találta volna ülni. A felperes ezért kívánsága megítélését kéri, hisz a kívánalmak is elegendőképpen megvannak. Az alperes a korábbiakhoz visszatér, hozzátéve: a felperes visszatér a megelőző feleletétől, hisz a tanúbizonyságokat számításba kívánja venni, és most a keresetet is erősíteni kívánja azzal, hogy Kapra Mártont és Pált atyafiúnak állítja. Továbbá valami levelet is előmutat. De [az alperes szerint] e feleletek nem ide illenek, hanem csupán az első felelete, a tanúvallomások mérlegelés. Valójában az alperes is azt kívánja. Végzés: A bíró uraim a felperes asszony „A” és „B” alatti levelekben benyújtott bizonyításait igen szorgosan megvizsgálták. Valójában egy tanú vallomásából sem nyertek biztos információt arról, hogy Kapra Balázs, Márton, Pál és István anyjuk és apjuk után egy testvérek lettek volna. Csak azt tudták meg, hogy ők atyafiak voltak, anyjuk egy volt és külön apától származtak. Minthogy ez a keresett szerzemény atyai és nem anyai tulajdonrészből származik, ha a felperes asz- szony azt bebizonyította volna, hogy egy atyától is származtak, úgy a bíráknak más megfontolásokkal kellene ezt a pert megítélniük. így a bírák úgy találták, hogy a felperes asszony nem illetékes kereset indítóként teljességgel elmozdításra kerül az ő keresetétől, minthogy az nem anyai részt illet. Mind emiatt az alperes nem is köteles semmit sem fizetni a másik félnek. Az alperes a felperessel szemben méltatlan perlekedés vádjával pert indíthat, minthogy egy „neminemő eottuen hat esztendeös Kapra Istvantul adót leuel mellet... ” folytatta a pert. A felperes ügyvédje meghallgatva a bíró urak végzését az egész persorozatot fellebbezésre kívánja vinni. - Végzés: a hosszú idő óta elfogadott és szem előtt tartott szokás alapján a bírák áttenni tartoznak. 373. (VII. 24.) Felvétetett Szőllőssy (Zolósy) György mint felperes pere Szappanczy Mihály alperessel szemben. A felperes képviseletében ugyanaz az ügyvéd mint a korábbi időpontban tiltakozva kéri, hogy az alperes egyenesen feleljen a keresetre, máskülönben a keresetben történő elmarasztalást kéri. Az alperes képviseletében Harassy Mihály a kereset pontos átolvasását kérve azt teljességgel tagadja, és a felperes elegendő módon történő bizonyítását kéri. A felperes kész a megadott időpontban keresetét tanúvallomásokkal bizonyítani és szükség esetén maga is leteszi az esküt. Az alperes pedig azt kívánja, hogy szabadjon néki is ellenbizonyítást tenni. Végzés: az ítélkezés következő időpontjára mindkét fél saját szándékát bizonyítsa, azt akkor a bírák majd átveszik. 134
