Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VI. 1627–1630 - Városi Levéltári Füzetek 12/2010 (Győr, 2010)
Regeszták - 1628. év: 138–274. sorszám
1628. év 53-106. oldal esztendő Gyertyaszentelő Boldogasszony nap (február 2.) környékéig gyakorolta. Legalább két évig ha csak minden esztendőben 100-100 vég szűrt megmunkált, mindegyik vég szűrön legalább 3-3 magyar forintot nyerhetett, és ezt a pénzt mind az alperes asszonynak, mint édes szülőjének a kezébe adta. [Az asszony] pedig minden vég szűr nyereségéből csak 50-50 pénzt adott vissza. A 700 vég szűrön alkalmas nyereség keletkezhetett így is a felperes gondos, fáradtságos munkája révén. Holott az alperes ami pénzt a felperesnek a vég szűrök árából adott, azt könnyen megtehette, mert a felperes fent megnevezett atyja, midőn ezen felperesnek az idősebb bátyjával a néhai Móro Pállal megosztozott, akkor a felperesnek rendelt pénz, úgymint 420 ft-ot az alperes kezénél volt. Sőt, ugyancsak a megnevezett vagyonosztály idején amiféle 500 ft-os pénzösszeg a felperes apjának jutott, abból az alperes asszony a felperesnek mindeddig semmit sem adott. Ezért a felperes azt kívánja, hogy mind a vég szűrök utáni nyereség azon a 35 talléron kívül, amit az alperes asszony a felperes mester ebédjére adott, mind pedig az atyai részre jutott 500 ft-os összegből a felperes része, továbbá minden más egyéb, úgymint ezüst és arany ingóságokból a felperes része az alperes által kiadásra kerüljön. A felperes azt jól tudja, hogy mesterségével itt Győrött alkalmas és jó házat szerezhetett volna. Néhányszor már kérte az alperes asszonytól mindezen dolgokat. Tiltakozik a [perköltségei miatt is, azokat is ítéljék meg számára, az alperes asszony pedig fizesse meg, hisz erre a perre az alperes adott okot. Sérelmezi a felperes azt is, hogy az alperes asszony a felperes kézfogójára, lakodalmára semmit sem költött. Ráadásul az alperes e Győr vármegyében lévő Győr városában megvásárolt házból is, amelyet a megvételkor ezen felperes számára ígért, a felperest „...kiküldte...”. Mindezekről ítéletet kér. Az alperes asszony képviseletében Káldy Miklós, szokás szerint ünnepélyes tiltakozás mellett a keresetről másolatot kér. - [Végzés:] Adassák ki. - Kiadatott. 250. (1. 288-289.) Felvétetett Laskay avagy Deák (Litteratus) Gáspár Győr külváros (suburbium) lakosának, mint felperesnek a pere Sorpa István (providus) alperes ellen. A felperes képviseletében Harassy Mihály előadja: ebben az 1628. esztendőben, úgymint Pünkösd nap (június 11.) táján, az alperes nem tudni miféle vakmerőségtől indíttatva, az isteni parancsolattal nem törődve, a világi büntetéstől sem rettegve, itt, a Győr vármegyei Győrött, Újvárosban, késő este, midőn a felperes nem volt otthon, az alperes az ő otthonában az ő feleségét szidalmazta. Közönséges nyelven azt mondotta, „...nem ión ki az bestie lelek khuruano171 a kamarából azt akarom hogi it sarkon forgologion előttem az bestie lelek kurua, ha az vra ithon uolnais mind az feiebe vagdalna!n/ az chakaniomat...”. Ezt követően a felperes székébe ült, úgy szidalmazta tovább a felperes feleségét, majd ezt követően a széket is a földhöz verte. Az alperes e gonosz cselekedetét jámbor, szavahihető és becsületes személyek, úgymint Laskón lakó Kovács (Kouach) András és Somogyi 171 A következő névelő és főnév sor fölé írt betoldás. 99
