Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VI. 1627–1630 - Városi Levéltári Füzetek 12/2010 (Győr, 2010)
Bevezető
Bevezetés lémái helyett a helyi vásárok (döntően a Sokorókapu előttiek) világába vezető esetek Győr emporium szerepét más oldalról világítják meg (1627. Nr. 75.). A helyi vásárok egy eddig kevéssé ismert, hangsúlyozott momentuma tűnik fel a bíró képében eljáró Angarano Márton Győr vármegyei esküdt egyik perében: a február 22-i, Üszögös Szent Péter ünnepén tartott vásárra zsidók érkeztek (1630. Nr. 402.). Csupán a forrásanyag sokszínűségét, elemzésének sokoldalú lehetőségét illusztrálva szeretném megjegyezni: az örökséggel, vagy kereskedéssel kapcsolatos adóssági perek egy speciális csoportja a korszak legnagyobb inflációjához kapcsolódik, és a „Wipper- und Kipperzeit” Nyugat-Dunántúlon máig kevéssé adatolt történetéhez ad információkat (1627. Nr. 131.; 1628. Nr. 142., 157., 182., 214., 228.; 1630. Nr. 348.)." A magyarok, németek, etnikailag, felekezetében erősen differenciált, (gyűjtőnéven) délszlávok lakta Győr egy multietnikus, multikulturális város volt, melyet - miképpen az említésre került - egy speciális tükrön, a peres anyagokon keresztül, forrásaink is jól érzékeltetnek. Pl. a perjegyzőkönyvekben, ügyvédvallásokban, vagy polgárfelvételek esetében döntően torzult névalakban jelennek meg a német kereskedő, avagy iparos családok (pl. Georg Bundorbeck/ Bundor beck: 1627. Nr. 79.). Részben ezzel összefüggésben az együttélés hétköznapi mikroszintjeire, az adott esetben nyelvi, kommunikációs problémák meglétére mutat rá az alábbi eset. Jagasics (Jagasich) János a győri püspöki szentszék és a székeskáptalan jegyzője, valamint a Mészárosnak is nevezett Mark Holzapfel győri polgár, a mészárszékek előtt, minden bizonnyal sok tanú jelenlétében lezajlott konfliktusa során, az elismert ügyvéd jelezte, hogy őt az alperes még több más német szóval is illette, de mivel németül nem jól ért, azokat visszaadni nem tudta. (1628. Nr. 222.) A 17. század eleji városi lakosság etnikai sokszínűségéről kialakítható kép cseppet sem „merül” ki a három leginkább meghatározó elem, a magyar, német, „délszláv” szórványadatainak összegyűjtésével. A gyakran városi, vármegyei alsóbb hivatalokat is (esküdd tiszt) betöltő, Győr város vagyoni elitjéhez tartozó, Angarano, Beccaria családok tagjai itáliai eredetűek, miképpen ugyancsak itáliai gyökerekkel rendelkezik a Kapra család is, amelynek a 16-17. századi genealógiájához, vagyoni helyzetéhez eddig kevéssé hangsúlyozott információkat nyújt Kapra Ágota persorozata (pl. 1627. Nr. 69.; 1628. Nr. 172., 228.; 1630. Nr. 372.).12 Minden bizonnyal etnikai identifikációt jelez Castellon Mihály másik elterjedt neve: Spanyol Mihály (1627. Nr. 40.). De e forrásokban az Újvárosban lakó Szabó avagy Orsich/Orsitth Balázs özvegye, Fruzsina asszony és családja képviseletében immáron a helyi ci" Búza János: Az első európai infláció és magyarországi hatása (1618-1628). In: Aula. Társadalom- és gazdaság. |Budapest] 1991. 94-102., Uö.: Kipper pénzek a mérlegen. Az 1620-as évek inflációjának két szakasza. Századok, 134. (2000) 4., 881-912. A térségre vonatkozó forrásközlés: Dominkovits Péter: Iratok a „Wipper- und Kipperzeit” nyugat-dunántúli kutatásához (1621-1625). in: Pénztörténet - gazdaságtörténet. Tanulmányok Búza János 70. születésnapjára. Szerk.: Bessenyei József - Draskóczy István. Budapest - Miskolc, 2009. 99-110. 12 A családra: Federmayer, Frederik: Angaranovci v Győri a Bratislave. Osudy potomkov talianskych obchodnikov v Uhorsku. História : Bratislave, 45. (2002) 41-46. 9
