Dominkovits Péter: Győr városi tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1622-1626 - Városi Levéltári Füzetek 11/2008 (Győr, 2008)

Bevezető

Pl. 1621-ben Latos Mihály a Fejér vármegyei Csurgóra ment sertések felvásárlására, de komáromi kereskedők helyett ő szenvedett többszöri török fogságot (1622. Nr. 12.). A város közvetítő kereskedelemben betöltött helyét az élőállat, szarvasmarha kereskedelemnek köszönhette, de e forrás is felhívja a figyelmet más kereskedelmi ágak jelentőségére;

12 pl. a Veszprém vármegyei Somlóvásárhelyről borvásárlásra (1623. Nr. 123.), vagy a hódoltsági területekről származó halkereskedésre, compók Bécsbe szállítására (1625. Nr. 449., 463.). A kereskedők tevékenységének egyes eseti vizsgálatai a kapcsolatrendszer mellett a pénz-, vagy áruhitelnyújtás, kezesség intézményének bemutatásával az egykori kereskedelmi gyakorlat és jogszokások mélyrétegeibe vezetnek el (pl.: 1623. Nr. 113., 1626. Nr. 483., 504., 519., 537.). Bár a gazdaság terén tán legjellemzőbb ágazatot emeltem ki, e forrásban a helyi kézművesek is megjelennek, miként a városi magisztrátus és a céhek viszonyához is adatokat nyerünk (pl. aranyműves és varga céhek esetében). A mezőváros hivatali életének az 1622-1626 közötti esztendőkben is egyik legjelentősebb eseménye az április 24-i határnaphoz kötődő, a gyakorlatban a május 2. közötti időszakig lezajló tisztújítás volt.

13 Ennek során a város polgárainak gyűlése a több jelölt (három, vagy négy személy) közül megválasztotta a bírót akit forrásaink főbíróként (judex primarius civitatis Jauriensis)

14 is neveznek -, és megújításra került a legszűkebb városvezető politikai elit, a 12 tagú belső tanács. A tárgyidőszak regesztái a tisztújítást, bíróválasztást kétfázisú hivatali aktusként írják le. A határnapon, április 24-én a bíró megválasztására került sor, de miképpen az 1624., 1625., 1626. évi restaurációkról fennmaradt jegyzőkönyvi bejegyzések mutatják, a bírót hivatalában a földesúr, a győri székeskáptalan erősítette meg. (Az 1626. évi tisztújításon a földesúr nem fogadta el a polgárság által megválasztott új bírót, Nagy avagy Szabó Jánost. így helyette az utána következő legtöbb voksot kapott jelölt, a Győr vármegye egyik szolgabírói hivatalát is viselő Szeghy Mihály került megválasztásra, aki hivatali esküjét május l-jén a székeskáptalan képviselete előtt tette le.)

16 Az új bíró földesúri megerősítése, majd eskütétele - melynek szövegét az 1624., 1626. évekből a jegyzőkönyv megőrizte - után kerülhet sor a belső tanácsban helyet foglaló esküdtek megválasztására. Győr város esetében a 12 tagú belső tanácsból hat főt az újonnan választott bíró, négyet a város nominált, ketten pedig területi alapon Újvárost képviselték. (A tárgyidőszak bírói, belső tanácsosi jegyzékét a bevezetőhöz tartozó függelékben közlöm.) Ez a területi elv megjelent az ugyancsak ekkor választott hadnagyok-tizedesek kapcsán is. 12 A só és borkereskedés jelentőségére: Gecsényi Lajos: Győr kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVII. században. In: Győri Tanulmányok 13. Felelős szerk.: Farkas Szilveszter, Győr, 1993. 113., 117-118. p. (100. sz. lábjegyzet.) 13 A kérdéskörre társadalomtörténeti analízissel: Gecsényi 1986. 105-112. p Az időpontra: pl. az 1623. évben április 24., 28. napoknál található restauráció ( 1623. Nr. 137-138.). 14 így nevezték Szombath Szabó Andrást Nr. 393. (1625. máj. 2.), Egry Mártont (Nr. 553.). 15 E bejegyzések: 1624. Nr. 251-253., 1625. Nr. 388., 1626. Nr. 553-555. 16 Erre és a hasonló esetekre. Gecsényi 1986. 108-110. p