Dominkovits Péter: Győr városi tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1622-1626 - Városi Levéltári Füzetek 11/2008 (Győr, 2008)

Bevezető

Az 1624., 1626. évi restaurációk szerint a városi hadnagy és vicéje tisztre l-l főt választottak, míg a városi tizedesek sorába négy főt. E hivatalszervezetet duplázták meg az Újvárosban: egy főt újvárosi hadnagynak és egyet vicéjének, továbbá négy főt újvárosi tizedesnek választottak (1624. Nr. 252-253., 1626. Nr. 555.). Más tisztviselő megválasztásáról e jegyzőkönyvek nem tudósítanak, körüket egy esetleges archontológiai gyűjtés pontosíthatja. [Pl. 1624-ben Fejérváry János városi szolga tisztet viselte (1624. Nr. 332.).] A városi adminisztráció vezetője a jegyző (nótárius). Miképpen több mezőváros, úgy a győri jegyzők személyének, működésének megismerése további vizsgálatokat igényel.

17 A tárgyidőszakban jegyzőváltozásra került sor; a polgárváros újjászerveződésétől, 1600-tól majd negyed századon keresztül e hivatalt viselő Veszprémi (Beszprémi) Totth András deákot

1 1624 elején (február 16-án, április 24-i hivatalbalépéssel) Nagy Gergely váltotta (1624. Nr. 228.). Őt Győr vármegye rendjei még az 1622. október 14-15.-i közgyűlésen és pecsételőszéken évi 40 ft-os fizetéssel választották jegyzőjükké,

19 1624 elejétől pedig ezzel párhuzamosan a városi jegyzői tisztet is ugyanazon fizetéssel ellátta.

20 Nagy jegyzői tevékenysége eltérő periódust képez Győr mezőváros korábbi hivatali írásbeliségéhez képest, melynek egyik legfeltűnőbb jellegzetessége a vármegyei hivatali írásbeliség terminusainak, formakincsének megjelenése. Nem kizárható, hogy a jegyzőváltással is összefüggésben áll a bírói, tisztségviselői esküszövegek 1624-től történő jegyzőkönyvezése.

21 Miként az többször is hangsúlyozásra került, a forrástípus elsősorban bíráskodással, jogbiztosítással kapcsolatos bejegyzéseket tartalmaz. A mezővárosi bíráskodás központi helye a városháza volt, de itt, a magisztrátus, avagy a katonaság és a vármegye képviselőivel kiegészített vegyes ítélőszékek előtt a peres feleket felvallott/meghatalmazott ügyvédek - többnyire Csepregi Imre, Kávássy Pál, Harassy Mihály, Káldy János, Jagosich János - képviselték/" A városi magisztrátus joghatóságának illetékességét a peres felek tekintetében már az ítélkezésen résztvevő bírák névjegyzéke is jól érzékelteti - pl. a Győrben állomásozó katonaság képviseletével, avagy a vármegye tisztségviselőivel közösen lefolytatott perek - miképpen a területi kompetenciát a Szentvid pusztára vonatkozó, Révfalu községi bírájával, elöljáróságával szembeni határozott fellépés is mutatja (Nr. 321.). A mezővárosi perjog máig nem került feldolgozásra. Azt érdemes hangsúlyozni, hogy a város a bíráskodás gyakorlata során élt a pallosjoggal. Pl. kivégez17

Gecsényi 1986. 113. p 18 A valószínűsíthetően 1624 első felében elhunyt Veszprémi (Beszprémi) Totth András fia, György deák. 1624. augusztus 28-án lett városi polgár (Nr. 314.), a következő esztendőben mostohaanyjával folytatott örökségi pert (1625. Nr. 379.). 19 Gecsényi Lajos: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1617-1626.' Győr, 1995. Nr. 234. 20 A jegyzői fizetésre: 1624. Nr. 284., 309-310., 364., 1626. Nr. 606. 21 Az 1624-es esküszövegek: bírói: Nr. 249., tisztviselői: Nr. 230.; 1626. évi bírói eskü: Nr. 559. 22 Közülük ügyvédi munkája miatt Csepregyt marasztalta el a magisztrátus. (1623. Nr. 177.)