Dominkovits Péter: Győr városi tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1622-1626 - Városi Levéltári Füzetek 11/2008 (Győr, 2008)
Regeszták - 1625. év: 367—452. sorszám
(collateralis). A törvény pedig nem írta elő a panaszos számára, hogy most bizonyítania kellene, ő pedig az irattal az arra történő felszólítás előtt bizonyított. A panaszosnak más típusú iratot kellett volna hoznia, és a törvény szerint kellett volna bizonyítania. Azáltal pedig, hogy nem megfelelő módon, hanem csak egy mellékes dologgal (collateralis) bizonyított, a bizonyítását érvényteleníteni kell. A felperes ügyvédje a másik levelet is olvasta. Arra pedig azt mondja, hogy abban semmi új nincs ahhoz képest, amit korábban már nem nyújtott volna be. Az ország törvénye erről azt tartja, hogy a közönséges bizonyítás két alkalommal nem megengedett. Mindehhez hozzáadva azt, hogy Lukács deákkal a panaszosnak semmiféle más pere nincs, és mind elálltak a bizonyítástól, és a legutóbbi végzés időpontjában is e fél a saját személyben leteendő esküre meghagyta a panaszos félnek, hogy esküdjön meg arra, az adósság nem volt több 450 ft-nál. De ezt az esküt nem kívánta letenni, és emiatt most perújítást nem kezdeményezhet. A perújítás leszállítása mellett a korábban mondott adósság újonnani megítélését kéri. A panaszos képviselete előadja: ami az először beadott iratot illeti, ha azzal nem éltek volna a bizonyításkor, akkor most megtehetik, hisz a [Hármaskönyv] II. rész 77. cím szerint a perújítás a hiányok pótlását is hozhatja. Ezért itt helye van a bemutatott iratoknak. Végzés: Minthogy az alperes fél 143 a perújítást semmivel nem tudták megindokolni és megerősíteni az első bemutatott iratban található Német (Nemet) János féle tanúvallomáson kívül. Ez ügyben pedig azt is tekintetbe kell venni, hogy egy tanú nem tanú, és azt is, hogy az eljárás idegen és nem autentikus bírák előtt folyt. A második bemutatott irat esetében pedig az ország törvényei szerint ugyanazt kétszer nem lehet megengedni. Ezért a bírák a korábbi ítélet mellől nem távoznak el: a felpereseknek 353 ft-nyi adósságot kell megfizetni jó pénzből. A panaszos fél fellebbezni kíván. - Áttétetik. - A felperes fél kiadványt kér a kielégítésről (litteras satisfactionales). - Az adassék ki. 448.(1. 133-134.) Felvétetett Nemes Farkas János Szakolca (Zakolcen[sisj) szabad királyi város lakosának (inhabitator) mint felperesnek a pere a néhai Halászi Szabó (Zabo de Halaszy) Máté özvegye, Piroska, illetve István és Jakab fiai mint alperesek ellen. A felperes ugyanazon ügyvédje mint korábban kéri, az alperes feleljen a keresetre, mert ismert, hogy ő az előtte való napon már megkapta a másolatot. Az alperes fél ügyvédje, Jagasich ünnepélyes tiltakozással előadja: az alperesek között a két fiú, István és Jakab vitézlő személyek, így itt nem kötelesek semmire sem felelni. Saját illetékes bírói fórumuk előtt készek megfelelni. A felperes szerint az nem áll, ugyanis a kereset egy ház ügyén alapul, amit a városbíró előtt szoktak megtárgyalni és felülvizsgálni. Amennyiben a fent megnevezett alperesek a vitézlő seregbe tartoznak, akkor is még az egyik alperesnek, az özvegynek válaszolnia kell a keresetre. T. i. a panaszos fél, Erzsébet asszony és fiai.
