Források és ritkaságok a Győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig I. - Városi Levéltári Füzetek 9/2007 (Győr, 2007)

Győr színjátszása a kezdetektől a reformkor végéig

Mikor ezer hét-száz negyven kilencedik Esztendő az egész földön irattatik: És a' Vers-szerzőben sok bú indíttatik, Abban az Szent által meg-vigasztaltatik. Nyomtatott Győrben Streibig Gergely János, Kir. és Püspöki Könyvnyomtató által, 1749-dik Esztendőben. - Található az Egyetemi Ktárban s 68 oldalból áll." A jezsuita rend 1773-ban történt feloszlatása után a győri papnövendékek is megpróbálkoztak iskolajátékok előadásával. Mindössze 40 esztendőre tehető (1790-1830) ez a tevékenység a győri papneveldében, de már sokkal szabadabb és kitekintőbb műsorválasztással, mint a jezsuiták idejében. Erre vonatkozóan a Magyar Hírmondó 1792. évi példánya ad értékes információkat: „Győrbül, febr. 15-én. Az idevaló Kis Papok ezen hónapnak 9-ikén és 14-ikén két Magyar Komédiát játszottak a magok Teatromában. Egygyik vígjátéknak Czime: A tisztességre vágyódók; a másiknak pedig: A nevelők. Mind a kétszer nagy számmal voltak Nézők s tellyes örömmel és megelégedéssel mulatták magukat. " A közeli Pannonhalmán is tartottak a 19. század elején ilyen jellegű előadásokat Guzmics Izidor teológiatanár vezetésével az úgynevezett zeneteremben. Guzmics Izidor maga is írt színdarabokat, és azokat be is tanította a növendékeknek, de amikor ő 1832-ben Bakonybélben lett apát, lassan elhaltak a pannonhalmi előadások is. A világi színészek első (német) próbálkozásai a 18. században; házalók, gyermekszínészek, csepűrágók és komédiások A török hódoltság előtti időszakból, és később, a 16. és 17. századból vásári mulattatókra, bábosokra vonatkozólag nem maradtak fenn adatok, de a 18. század első felében már megérkeztek Győrbe is az első mutatványosok. Közülük az „angol komédiásoknak" nevezettek már az 1700-as évek elején felbukkantak a városban: ők valószínűleg német vándorló teátristák voltak. Pár évtized múlva néhány „állhatatos" (igazi színházban játszó), majd „bujdosó" azaz vándorkomédiás is idevetődött. A közeli Pozsonyban 1730 óta népszerű műfaj, a Possenspiele, vagyis bohózat Győrben is hamar ismertté vált, olyan, akkor közkedvelt figurákkal, mint Kolbász Jancsi (Hanswurst) és Galambos Kati, a későbbi népszínmű-hősök elődjei. Ekkor még Mesejátékos Társaságnak nevezték ezeket a mutatványosokat, és jellemző az akkori viszonyokra, hogy a korabeli számadáskönyvek a tőlük beszedett adó okán a „házalók és komédiások" rovatában említik e névtelen színészelődöket. A mesejátékokat és bohózatokat a mai Széchenyi téren felállított bódékban, és olykor szabad téren láthatták a győriek, de a Fehér Bárányhoz címzett fogadóban is játéklehetőséget kaptak a „bujdosó"