Források és ritkaságok a Győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig I. - Városi Levéltári Füzetek 9/2007 (Győr, 2007)

Győr színjátszása a kezdetektől a reformkor végéig

lőtt azonban ennek főbb részleteit és győri vonatkozásait ismertetnénk, fontos felvázolni a világi színészet első, német követeinek megjelenését, illetve a rájuk is hatást gyakorló egyházi, pontosabban jezsuita színjátszók győri működését. A jezsuita iskoladrámák korszaka A 16. századtól fokozatosan elterjedő és fejlődő egyházi iskolai színjátékok írása és előadása azt szolgálta, hogy a diákok kifogástalanul megtanuljanak latinul, valláserkölcsi nevelésben részesüljenek, katolikus részről pedig a liturgia látványosabbá tétele is cél volt, nem titkoltan azért, hogy a puritánabb keretek között zajló protestáns Istentiszteletek és iskolajátékok ellenében a katolikus szertartásokra több figyelem irányuljon. Felekezetek szerint is megkülönböztetünk iskoladrámákat, így református, evangélikus és katolikus szellemű darabokat. Ez utóbbi felekezetnél pedig a különböző rendek színjátszása is elkülönül, pl. ferences, minorita, piarista színjátszókra, de a legismertebbek kétségkívül a jezsuiták voltak. A jezsuitáknak már 1620-ban volt állandó színházuk Bécsben, ahol folyamatosan adták elő a holland, spanyol és olasz színpadi művek elemeit egyesítő sajátságos műfaj darabjait, az iskoladrámákat. A rend 1773-ban történt feloszlatásáig közel négyezer alkalommal adtak elő iskolajátékokat a történelmi Magyarország negyvennégy jezsuita tanintézményében. Az 1561. január l-jétől megkapott szerzetesrendi alapítási engedély után fél év múlva először Nagyszombaton telepedtek le a jezsuiták, majd igen gyorsan gyarapodott az általuk alakított nevelőintézetek sora Zágrábban, Trencsénben, Besztercén, Rozsnyón, Lőcsén, Kassán, Eperjesen, Gyöngyösön, Bazinban, Pozsonyban, Kőszegen, Nagyváradon, Egerben, majd Pécsett, Szatmáron és természetesen Győrben is. A jezsuita rend a 16. században alkotta meg az iskolai színjátékokat is előíró és szabályozó Ratio Studiorumot. Ez a szabályzat rendelkezett a paptanárok és növendékek dramaturgiai, nyelvi képzését, a közéleti szereplést és valláserkölcsi nevelést szolgáló színi előadások kötelező megírásáról, illetve előadásáról. A színjátékok rendszeresítése mellett az előadások évenkénti alkalmát is megszabták bizonyos eseményekhez kötve, ezért e müvek előadása főleg egyházi ünnepekre és a jezsuita gimnázium tanévnyitó és záró napjaira volt tehető. De játszottak alkalmanként megyegyűléseken, templomok alapításakor, a rend valamely hazai vagy külföldi tagjának elhunytakor és a jelesebb szentek ünnepén is. Ezért az iskolai játékok nagyon változatos és sokoldalú műfajban kerültek bemutatásra: a kezdeti évtizedekben a jelmezes felvonulások, körmenetek, majd az ebből kifejlődő passiójátékok mellett hitvitázó és prózai dialógusok, deklamációk (szónoklatok), példabeszédek, misztériumjátékok, liturgikus játékok, miralaculumok (csoda, csodatétel) uralták a jezsuita tanintézetek repertoárját. A 18. század derekától azonban már egyre több alkalommal tapasztalható a jezsuita színpadokon a világi darabok térnyerése is. így szerelmi drámák, bohó-