Források és ritkaságok a Győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig I. - Városi Levéltári Füzetek 9/2007 (Győr, 2007)

Bevezető és útmutató a források értelmezéséhez

A kötetben található válogatott színháztörténeti forrásokat korszakokra tagolva tüntetjük fel a jobb áttekinthetőség kedvéért, ezzel egyúttal szeretnénk elhatárolni a győri színészet különböző időszakait is. Ezek nem feltétlenül követik a köztörténeti korszakhatárokat, ugyanis a város és színjátszásának életében történt jelentős változások (pl.: a világi színészet megjelenése, színkörök, majd a színház felépítése, a német és magyar társulatok együttélése és a pártoló testületek megalakulása) más korszakokat és korszakhatárokat jelölnek ki a kötet tárgyát tekintve. Ugyanakkor az összesen 46 forrást nem volt célszerű kisebb időszakokra tagolni, ezért tekintettel voltunk a köztörténetre és az országos kultúrés színháztörténeti eseményekre is. Mindezek figyelembevételével három terminus szerint csoportosítottuk a színházi dokumentumokat. Az első korszak a színészet 1629. évi megjelenésétől 181 l-ig tart. Ez a rész az első magyar színtársulat győri fellépésig hat - a szám a témára vonatkozó fennmaradt dokumentumok hiánya miatt ilyen alacsony - forrást, illetve szemelvényt foglal magába, a jezsuita és a német színjátszók, az első színkörök felépítését ismertetve. A közel egy évszázadot felölelő, mégis kevéssé dokumentált időszak után két olyan terminus követi egymást, amelyek forrásadottsága már korántsem ilyen mostoha. Az általunk meghatározott második korszak 1812 és 1839 közé esik: az ide tartozó húsz forrás az 1798-ban felépült színház felújítási kísérleteit, a német és a magyar színtársulatok közös és önállóan elért értékteremtéseit és a színház átalakításának fontosabb eseményeit mutatja be. Szintén húsz dokumentum villantja fel a kötet által tárgyalt időszak utolsó, harmadik - 1840-től 1849-ig tartó - időszakát a Magyar Színészbiztosító Egylet megalakulásától a szabadságharc leveréséig és az ezt követő újabb vidéki kirajzásokig. A korszakhatárokon belül a források kronológiai sorrendben követik egymást. * * * Rátérve a források vázlatos ismertetésére, az alábbi módszertani és az értelmezésüket segítő ismereteket kell megemlíteni. A tárgyalt korszakban még kétnyelvű (német és magyar) város szintén kétnyelvű színjátszásának megfelelően a magyar mellett német források is szerepelnek a kiadványban. Ezek zömükben a - több korszakon átívelő - színházfelújítással kapcsolatos kimutatások (specification). A kimutatások az egykori játékszín tatarozást, felújítási, sőt fejlesztési munkálatait mutatják be, jól érzékeltetve az egyes munkafázisokat, a feladatokat elvégző iparosok szakmunkáit, eszköz- és anyaghasználatát, a felhasznált anyag és munkadíj összegét is, kiegészülve olykor a berendezésekre, a színház belső és külső állapotára, kinézetére utaló adatokkal. Ezek is becses kordokumentumok, bármennyire is sémajellegűek; jelzik a színházfenntartó tulajdonosok és a városi polgárok odafigyelését és gondoskodását. Emellett fontos város- és ipartörténeti, továbbá életmódra vonatkozó adatokat is nyerhe-