Források és ritkaságok a Győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig I. - Városi Levéltári Füzetek 9/2007 (Győr, 2007)

Bevezető és útmutató a források értelmezéséhez

tünk ezekből a felsorolásokból. Ez természetesen a többi dokumentumról is elmondható, azaz összetett a források értéke, nem „csupán" a színi élettel összefüggő információkra bukkanhatunk az egykori iratok tanulmányozásakor. * * * A korabeli és archaikus írásmódot feloldva (elhagyva), de a német szöveget meghagyva közöljük ezeket a dokumentumokat, amelyeknél magyar nyelvű úgynevezett fejregeszta (tematikus összegzés) segíti az eligazodást. Hasonló eljárást követtünk az egyetlen latin szöveget is tartalmazó, a jezsuita iskoladrámák egy részét ismertető szemelvénynél is. A magyar nyelvű dokumentumok esetében - a fentebb már említett könyvészeti közlések mellett - a legfontosabbak az úgynevezett primer források, azaz a levéltárakban őrzött színháztörténeti okiratok. Itt elsősorban a Győr Megyei Jogú Város Levéltárában őrzött úgynevezett városi színházi iratok rendkívül gazdag és terjedelmes, külön kezelt forrásgyűjteményét kell megemlíteni. Ezek - a tárgyalt korszakra is vonatkoztatva - elsősorban a különböző színházfenntartó és -pártoló egyesületek, társaságok, valamint Győr szabad királyi város igazgatási, jogi, műszaki, gazdasági, pénzügyi dokumentumait ölelik fel. így számadások, költségvetések, számlák, kimutatások, árajánlatok, munkadíjak, árverési jegyzőkönyvek, nyugták stb. találhatók ebben a gyűjteményben, de közvetlenül a színészetre, azaz a színésztruppokra, társulati igazgatókra, felszereléseikre (jelmez, díszlet, kotta és könyvtár), előadásaikra és egyes művekre utalva is tartalmaznak értékes információkat. Igyekeztünk kiválogatni - egyúttal értékelni - ebből a nagyon gazdag és menynyiségét tekintve is terjedelmes anyagból azokat a forrásokat, amelyek leginkább tipikusnak és szemléltető értékűnek tekinthetőek. * * * így a magyar színjátszás egyik úttörő egyénisége, Kilényi (Klein) Dávid 1820ban megkötött, egy évre szóló szerződését, a két soproni direktor, Vilii Mihály és Hold August 1829. évi színházbérleti kérelmét, valamint Komlóssy Ferencnek, a sok dunántúli játszóhelyet megjárt teátristának adóssági ügyét kell említenünk, ami 1837-ben „tetőzött", épp Győr városában. Figyelemreméltóak a Királyi Győr Városi Színház Egyesület 1840-es években keletkezett jelentései és pénztárszámadásai a színházi jövedelemről és a színházfelújításokról s a magyar színészetet pártoló határozatairól. Szintén a fontos dokumentumok közé tartozik a Magyar Színészetnek Szabad Kir. Győr Városában leendő honosítása végett egyesült Részvényes Társaság 1841 januárjában rögzített alapszabálya is, amely a már megtelepült és elfogadott színészet iránti ragaszkodást és felelősséget is közvetíti. De említhetünk egy újabb jelentős társulási formát, a Győri Magyar Színészetbiztosító Egyesületet, amelynek a színháztatarozásokról és a bevételek-