Források és ritkaságok a Győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig I. - Városi Levéltári Füzetek 9/2007 (Győr, 2007)
Bevezető és útmutató a források értelmezéséhez
A műsorrendek számos korabeli, ma már kevéssé ismert műfaj-meghatározást is feltüntetnek. PL: élőkép, lovagjáték, tündérrege, érzelmes játék, népszínmű, szomorújáték, bohózat, életképek, néma táncjáték és énekes-játék. (Az egykor játszott darabok műfaji sokszínűségéről az itt közölt tanulmányban olvashatunk rövid ismertetőt.) Nagyon kevés olyan forrás maradt meg, amely alapján ilyen, a műsorjegyzékekre utaló összegzést végezhetnénk erre a korszakra vonatkozóan. Győr első játszóhelyeiről is érdekfeszítő leírásokat közvetítenek ezek a szintézisek, s kicsit bepillanthatunk a vándortársulatok életébe, megismerkedhetünk fellépéseik és korabeli elismertségük hivatalos - és olykor kevéssé hivatalos visszhangjával. Az első magyar vándorszínészek kezdeti próbálkozásait, ezzel párhuzamosan pedig a két nemzet (német és magyar) teátristáinak együttélését is nyomon kísérhetjük több beszámoló alapján. Természetesen megismerhetjük a korabeli műbírálatokat, azaz a színikritikákat is, sőt egy szomorú emlékű búcsúverset is, a kor hangulatát is idézve. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy igyekeztünk e források „leletmentéseit" megőrizni és továbbítani. E közlések közül elsősorban az alábbi korabeli szintéziseket használtuk fel, megörökítve ilyen módon is a szerzők úttörő és értékmentő tevékenységeit: KOLTAI VIRGIL: Győr színészete I. rész 1849-ig. Győr, 1889. KOLTAI VIRGIL: Győr színészete 11. rész 1849-1885. Győr, 1890. LÁM FRIGYES: A győri német színészet története 1742-1820. (1. rész) In: Győri Szemle, 1933. 1-3. szám. Szerk.: VALLÓ ISTVÁN. Győr, 1933. 25-42. STAUD GÉZA: A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai II. 1561-1773 Bp., 1986. A Hazánk című politikai és irodalmi közlöny 1848 első félévi lapszámai. A források kiválogatásánál fontos szempont volt, hogy azok összetett módon tárják az olvasó elé a város színháztörténeti múltját. Ezért a kétnyelvű, magyar és német nyelven (egy alkalommal latin nyelvű szövegrészleteket is közzéteszünk a jezsuita iskolajátékokat ismertetve) szereplő vándortársulatok kérelmeit, fellépési körülményeit, játszóhelyeit, azok folytonos felújítását vagy változását, művészi kvalitásait, repertoárját, eddigi tevékenységüket, mindennapi életüket, megélhetési gondjaikat is tükrözik ezek a dokumentumok. Bár e kötet anyaga elsősorban az itt közölt színjátszással kapcsolatos dokumentumokra épül, fontos részét képezi a három nyelvre (német, angol és francia) átültetett rezümé (rövid színháztörténeti ismertető), az úgynevezett módszertani útmutató, a győri színészetet ismertető tanulmány és az úgynevezett képgaléria is. Utóbbi szerkezeti egység igyekszik virtuálisan is elénk tárni a rendkívül összetett és gazdag győri színi élet különböző állomásait; város és színpadképek, plakátok, színészarcképek, térképek, laptudósítások, metszetek és korabeli források egy-egy részletével, ugyanakkor ezek az itt közölt forrásokat és a tanulmányban ismertetett fontosabb eseményeket is dokumentálják, illetve kiegészítik. * * *
