Források és ritkaságok a Győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig I. - Városi Levéltári Füzetek 9/2007 (Győr, 2007)

Bevezető és útmutató a források értelmezéséhez

körmenetek alkalmával előadott jelenetek, mártírdrámák stb.) latin nyelvű, ki­vonatolt, több forrás alapján szintetizált annotációját ismertetjük 1629-től 1700­ig. De értékes közléseket kaphatunk az itt játéklehetőséget nyert színtársulatok műsorrendjéről, azaz repertoárjáról is: több forrásban is találhatók utalások a repertoárra, de Koltai Virgil itt idézett, és közel egy évtizedet felölelő, számos korabeli újságot felhasználó műsorjegyzéke egyedülálló a vidéki színészet ha­sonló jellegű szintéziseit is tekintve. Csak néhány összefüggésre felhívva a fi­gyelmet: nyomon követhetjük pl. a korszak kultúráját és közízlését, a még alaku­ló és folytonos formálódó műfajok sokszínűségét. A felsorolásból kiderül, hogy nagyon kevés művet játszottak több alkalommal, a korabeli publikum tehát min­dig láthatott újdonságokat. Mi tagadás - a listát böngészve ez egyértelműen látszik - hihetetlen mennyiségű színdarabot kellett a színészeknek betanulniuk. Lényeges, hogy a külföldi színpadi szerzők müvei mellett olyan magyar írók is felbukkannak fordítóként és szerzőként - számos, ma már ismeretlen név és a színész-szerzők mellett -, mint a korszak jeles irodalmárai: Katona József, Garay János, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Verseghy Ferenc, Döbrentei Gábor, Vahot Imre, báró Eötvös József, Telepi György, Egressy Béni, báró Jósika Miklós, Szigeti József és a győri Kovács Pál. Ráadá­sul egy ismeretlen szerzőjű - a cím alapján helyi vonatkozású - darabra is felfi­gyelhetünk, címe: Győri Molnár-család Bécsben. S itt kell megjegyeznünk, hogy a színpadi szerzők, írók, művészek, színészek és egyéb személyek teljes nevét (vezeték, kereszt és nemesi, vagy más előnevek) első említéskor jelöltük. A többi esetben többnyire a vezetéknevet említettük. Mégis akad olyan személy, akinek csak a vezetékneve ismert, mivel más adatokat egyelőre nem találtunk. A nevek közlésénél ugyanakkor figyelembe vettük a jelenleg érvényben lévő he­lyesírási szabályokat. Számos, főleg a forrásokban szereplő személynevek több változata is előfordul. Ezeket érintetlenül hagytuk. Olyan esetekben is, amikor az egykori forrásban az aktuális szokás, vagy helyesírási szabályzat eltér a nem­zetközi, illetve jelenlegi helyesírási követelményektől, mint pl.; Molière­Molière, Báuerle-Bauerle, Mayerhoffer, Mayrhoffer, Alexandr Dumas-Dumas Sándor stb. Főleg a 28. (Nr. 28) forrásban találkozhatunk ilyen esetekkel, amely közel egy évtized repertoárját, s a színpadi művek alkotóit (írók, zeneszerzők és fordítók) közli. A jeles magyar és európai szerzőgárda tagjai közül mára csak kevés ismert, s jónéhány olyan korabeli szerző is szerepel ebben a dokumen­tumban, akiknek teljes nevét egyelőre nem sikerült feloldani. Ugyanakkor né­hány név esetében a korabeli zsurnaliszta félrehallásának, vagy akár a nyomda ördögének „köszönhetően" vaskos elírások is tapasztalhatók, ami egy-két szín­műnél is tapasztalható. Ezeket természetesen, amennyiben egyértelmű volt, jegyzeteltük. # * *

Next

/
Thumbnails
Contents