Források és ritkaságok a Győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig I. - Városi Levéltári Füzetek 9/2007 (Győr, 2007)
II. korszak - Német és magyar színjátszók együttélése, színház átalakítása [1812-1839]
telező Jelenlétében le fizetett. Jegyzetté Illyés Ali — Jegyző m k. Eredeti GyMJVL Szín. ir. 1811-1849. 1835/1837. vt. ir. Nr. 26. Győr, 1839. március 1. Klinnikh József Győr szabad királyi városi számvevő jelentése a város szenátusának a színház jövedelméről és „csinosításáról". Tekintetes Nemes Tanáts! A' mint értésemre esett több kebelbéli lakosok a' városi Színház csinosodására önkényes ajánlásokat tettek, ugyan azon czélra a' T. Tanáts és ns. 160 választott község a' Színháznak négy esztendei jövedelmét nem kűlőmben négy esztendő folyásig a' bástyadöntő 161 pénztárbul évenként 100 frtkat ajánlani, addig pedig még az ajánlott Sommák befizettetnek, a' Színház csinosodására szükséges pénzeket, a' bástya döntő pénztárbul Kamat nélkül Költsönözni Kegyeskedett, és minthogy nem tekintvén a' ns. város részéről ezen czélra tett nevezetes ajánlásokat, tudniillik a' Színháznak négy esztendei jövedelmeit, évenként 200 írtjával lészen 800 frt 4 esztendő folyásig évenként a' Bástyadöntő pénztárbul 100 frt 400 frt 162 öszvesen 1200 frt. a' vagy czedulakban 3000 ft-okat, ide nem értvén a' kölcsönözendő tőke pénzek Kamatjait, mellyek szinte több százakra mehetnek, még is 163 ezen Színház csinosodása, és ezen nyilványos pénzek privative 164 kezeltetni fognak; mire nézve, minthogy annak ideiben, midőn a' bástyadöntő pénztárról vezetett Számadások a' f. m. m. k. u. Kamara eleibe terjesztetni fognak, a' dicsőitett udvari Kamara avval, hogy a' Színház négy évi jövedelmei, és ezen Kivül évenként 100 frtok lou Nemes. 161 Az 1809-ben lezajlott francia ostrom egyik nagy károsultja a várost körülölelő védmű, a városfal volt, amely romhalmazzá vált a harcok alatt. Az ezt követő békeidőben, mivel az egykori büszke várfal hadászati szempontból idejét múlta, a város egyik szégyenfoltjává és állandó problémájává vált. Végül is hosszas huzavona után I. Ferenc császár és király megengedte a várfal teljes lebontását, ami a bástyákat is érintette. 1820ban kezdhette meg munkáját Győr Város Bástyadöntő Bizottsága, feladatként nem csak a romok elbontása volt, hanem az időközben keletkezett és egészségtelen pocsolyák, vízgyűjtő árkok betemetése, s az így kialakított és tereprendezett terület benépesítése, s az új utcák kijelölése és elnevezése volt. Azonban a munkálatok tetemes összegeket emésztettek fel, ezért a polgárokat közmunkára és adakozásra szólították fel, s így jött létre a Bástyadöntő Bizottság Pénztára. GyMJVL IV. A: 1059. Győr Város Bástyadöntö Bizottsága 1820-1841. 162 Kiemelt, aláhúzott mondatrész. Betoldott szókapcsolat 164 Személyesen (latin).
