Gecsényi Lajos: Győr város telek- és házösszeírásai 1564-1602 - Városi Levéltári Füzetek 7/2003 (Győr, 2003)
Bevezető: Győr erődváros kiépítése a 16. század második felében
Az utcák elrendezését, fekvését sem Villányi Szaniszló sem a Győr épíixtéstörténetét feldolgozó Borbíró Virgil és Vallós István nem tudta egyértelműen azonosítani. 10 A kötetbe beragasztott (és azóta elveszett) egykorú térképvázlat sem segített ebben. Ezen, miként az Agnelli féle 1566. évi rajzon is, csupán egyes házcsoportok és nagyobb épületek voltak lokalizálhatok. Talán éppen annak megfelelően, hogy ezek voltak a kőépületek, a „valódi házak" és mellettük a számtalan kisebb-nagyobb felépítményt még ábrázolni sem lehetett. Növeli a bizonytalanságot, hogy az utcák elnevezése érdekes módon csupán egy esetben (Varga utca) vág egybe a korabeli káptalani jegyzőkönyvekben nagy számban fennmaradt utcaelnevezésekkel. A Magyar utca, Fehérvári utca, Új utca, Úri utca, Zsidó utca, Szatócs utca, Szent Márton utca, Császár utca, Alsóközép és Felsőközép utcák ott teljesen ismeretlenek. Miként nem tűnnek fel a későbbi, 1617-ben összeállított telekkönyvben sem. Nem kizárt, hogy a felvételt végző Eyselernek és segítőinek a helyszín sajtosságai alapján alkalmazott elnevezéseiről van szó, amelyek nem honosodtak meg a mindennapi használatban. A 655 tulajdonos között ugyan csak 254 volt a bizonyosan katonának Átnevezett személy, de az azonos számban összeírt 251 ismeretlen foglalkozásúak (zömében német nevek) nagy része is ezt a csoportot (illetve a hozzájuk tartozó iparosokat, regiment-alattvalókat) gyarapíthatta. A csupán csak katonának (Kriegsmann) nevezettek mellett a német (Landsknecht) és magyar (Trabant) gyalogosok, a huszárok, naszádosok (Nassadist), a pattantyúsok (Büchsenmeister) tarka forgatagában számos altiszt, tiszt (Christoph Thiring kapitány, Benedikt Malatesta kapitány, Ferdinánd cseszneki és Pribék Tamás szentmártoni kapitányok, Jakosich Ferenc főkapitány-helyettes, Gregoróczy Vince huszárkapitány, Jajci Balázs hajdúkapitány, Tóth Bálint gyalogos kapitány, Thury György) bírt ingatlant. Az iparosok sorában ott volt Valentin de Cundal olasz kőműves, Lorenz Spadt, Jacob Gross és Leonhard Terschin kőművesek, Mihály mester német kovács. Mellettük a 112 polgárként jelölt lakos, a 16 nemes (pl. Gregoriancz István, Marczaltői Miklós) illetve pap (a prépost, a lébényi prépost, Péter pap, György pap, Lukács pap, Benedek pap, a lovasok prédikátora, Kálmán deák a magyar prédikátor, Ábrahám a német landsknechtek prédikátora) és a 22 özvegyasszony kétségtelenül alárendelt szerepet játszott. (2. diagram) Lásd Villányi idézett műve. 62-63. old. és Borbíró Virgil-Valló István: Győr városépítés-története. Budapest, Akadémiai kiadó. 1956