Gecsényi Lajos: Győr város telek- és házösszeírásai 1564-1602 - Városi Levéltári Füzetek 7/2003 (Győr, 2003)

Bevezető: Győr erődváros kiépítése a 16. század második felében

Mindez nyomatékosan arra utal, hogy Győrt ebben az időszakban nem egyszerűen erődvárosnak, hanem annak egy különleges formájának garnizon-városnak tekinthetjük, ahol a katonai szolgálatban álló lakosság (sőt ide számítva a háztulajdonosokon felül a beszállásolt katonákat is) elsöprő többséget jelentett.

11 Az 1598-as év után, amikor a visszatelepülés megkezdődött a helyzet rvalapvetően nem változott. A visszatérő 425 személy között igen sokan apjuk, feleségük után örökösödés címen jelentették be igényeiket, de az is előfordult, hogy egy-egy alkalmi foglaló próbálta törvényesíteni tulajdonosi mivoltát. A katonaság (és kiszolgáló rétege) az előző évtizedeknek megfelelően megtartotta vezető súlyát a magyar és német nyelvű polgárság mel11 A garnizonváros ebben az időben már elterjedt forma Nyugat-Európában. V.o. Edith Ennen: Die Festungstadt als Forschungsgegenstand - die Herausbildung der Festung- und Garnisonstadt als Stadtyp In: Beiträge zur Geschichte der frühneuzeitlichen Garnisonsund und Festungstadt. Referate und Ergebnisse der Diskussion eines Kollquiums in Saarlouis vom 24-27. 6. 1980. Zgt. von Hans-Walter Hermann und Franz Irsigler (Saarbrücken, 1983) 19-25. old.