Gecsényi Lajos: Győr város telek- és házösszeírásai 1564-1602 - Városi Levéltári Füzetek 7/2003 (Győr, 2003)

Bevezető: Győr erődváros kiépítése a 16. század második felében

Altenburgból dereglyék tucatjai szállították a meszet és nyers követ. 1561ben a királyi biztosok már az új vár szerkezetének elkészültéről számoltak be jelentésükben. Elsősorban a bástyák és falak magasítása, az ágyútelepek (górvédek) és kazamaták megépítése, az árkok mélyítése jelentette a további feladatot.

4 Az 1540-es évektől Győr védelmi jelentőségének növekedésével - mi/tközben a környékbeli elpusztult településekről jó néhányan találtak itt menedéket - számottevően emelkedett a városban állomásozó lovas és gyalogos katonaság létszáma. A végváriak megtelepedése együtt járt állandó városi szálláshelyeik megszerzésével. Kezdettől fogva napirenden voltak az erőszakos foglalások, a tulajdonosok kiűzése házaikból, az istállók, pincék elvétele. A mezőváros tanácsa 1556-ban a pozsonyi tanácshoz írt levelében arról panaszkodott, hogy a városban rengeteg a katona, akiket képtelenek ellátni.

5 A tisztek elsősorban a kanonokok kőházaiban telepedtek meg, míg a legénység a polgári lakosság házaiban, kertjeiben húzta meg magát, ahol sövény- és deszkabódékat emelt. Nyilvánvalóvá vált, hogy a katonaság hosszú időre rendezkedik be Győrben és a felduzzadt állandó őrség még jelentős számú iparost is von maga után, akiknek meghatározó szerep jutott az élelmezésben, a fegyver és ruházati ellátásban, az építkezéseknél. A falak közé szorított erődváros utcái és terei ennél fogva egyre szűkebbek és rendezetlenebbek lettek. Eck Salm főkapitány beiktatása alkalmával a királyi biztosok nyomatékkal hívták fel a figyelmét a problémák megszüntetésére. Az első lépések a bástyaöv kialakítására és a falakon belüli állapotok fxszabályozására 1564 tavaszán történtek, amikor Pietro Ferabosco főépítész tájékoztatta a Haditanácsot a győri utcák tervezett rendezéséről.

6 A rendezési terv elkészítését sürgethette az is, hogy ebben az évben 100 osztrák páncélos lovas kezdte meg győri szolgálatát, akiknek elhelyezése tovább fokozta az egyébként sem csekély terheket. Nyilvánvalóan ekkor írhatták össze mindazokat a telkeket, szám szerint huszonhetet, amelyekből a további építkezésekhez területet lehetett kiszakítani. Jellemző volt, 4 A város 1526 utáni történetének összefoglalására lásd Gecsényi Lajos: Győr városa 1526 után In: Arrabona. A győri Xantus János Múzeum évkönyve. 18. köt. (1976) 195-221. old, valamint Pálffy Géza: A császárváros város védelmében. A győri kapitányság története 1526-1598. (Győr, 1999) 22-109.old. 5 Archiv mesta Bratislavy. Pozsony város Levéltára Listy i listini. Levelek 6886. 1556 augusztus 30. 6 Österreichisches Staatsarchiv. Kriegsarchiv. Hofkriegsratprotokollen. Bd. 143. Reg. 1564. fol. 33.,51.