Gecsényi Lajos: Győr város telek- és házösszeírásai 1564-1602 - Városi Levéltári Füzetek 7/2003 (Győr, 2003)
Bevezető: Győr erődváros kiépítése a 16. század második felében
hogy zömében 100 öl feletti nagyságukkal a városbeli átlagtelkek sokszorosát tették ki, így gyakorta két további házat építettek a meglévő mellé. Ezeknek az ingatlanoknak a tulajdonosai a nevük alapján magyar iparosok, illetve néhány esetben katonák (pl. Tóth Bálint kapitány) voltak. A szabályozással összefüggésben készülhettek azok a listák is, amelyek a házaik, lakásaik elbontása miatt kárpótolt és más helyütt újonnan építkező lakosok, valamint a lebontandó épületek és tulajdonosaik névsorát rögzítették. Az előbbiek 183 főt, az utóbbiak 95 főt tettek ki, azaz összesen 278 személyt érintett a bontás és újjáépítés. Az új helyre költözők között szép számmal voltak az osztrák lovasság tisztjei, különböző alsó-ausztriai nemes családok tagjai Spilenberger és Weiler kapitányok, Hannibal von Zinzendorf, Graf Ferdinand Nogarol, von Eytzing, von Stamp, von Rueber, von Landau, von Hochenburg, von Puchaim, a magyar huszárok egyik kapitánya Kolos János, egy olasz kőműves mester Peter Fisedo, a harmincados, bizonyos Bernfuß. A bontásokkal és építkezésekkel összefüggő helyrajzi utalások szerint a változások a város egész területét érintették. A Haditanács jegyzőkönyveiben 1564-ben gyakorta ismétlődnek az építőanyag kiutalásokkal kapcsolatos bejegyzések, megerősítvén ezt a képet. 7 A munkálatok a következő években folytatódtak. 1565-ben László deák i\(talán éppen a megye alispánjával azonos személy) kérte, hogy tekintsenek el házai lerombolásától, 1566-ban a káptalan az iskola épület számára kért mentességet, amely az új élelmezési ház kemencéinek az útjában állt. Ekkor épült számos más katonai ellátó épület, így a szertár, a sörfőző ház, az élelmezési ház is. 1566-ban a városban pusztító tűzvész újabb lendületet adott az átalakításoknak, ám ez nem volt több, mint egy közbeeső állomás a több éve folyó munkálatokban. Mi sem mutatta ezt jobban, mint az a tény, hogy 1567 nyarán a telekkönyv felvételekor csupán 31 helyet (az épületek 3,5 százalékát) jelölték „égettnek". Fontos megjegyeznünk, hogy a változások 1567 után is folytatódtak és még több éven át tartottak. Ennek megfelelően még 1568 májusában is utalásokat találunk a telekkönyv felfektetésére, vélhetően kiigazítására. 8 A majd egy évtizedig húzódó munkák újraformálták a mezőváros arculaf\tát, annak megfelelően, ahogyan Győr szerepe átalakult. A hajdani püspöki vár (a Káptalandomb) területén és a falakkal körülvett váralján (azaz a mai belváros területén a Rábától az Újkapu utcáig, a Dunától az 7 Uo. fol. 90., 96., 102.,114. 8 Uo. Bd. 147. Reg. 1567/1568 fol. 134. és Hofkammerarchiv Hoffinanz. Protokollen. Bd. 277. Exp. 1568. fol. 226.
