Gecsényi Lajos: Győr város telek- és házösszeírásai 1564-1602 - Városi Levéltári Füzetek 7/2003 (Győr, 2003)

Bevezető: Győr erődváros kiépítése a 16. század második felében

A kötetben található első és negyedik jegyzéket magyar fordításban és ftértelmezésben Villányi Szaniszló tette közzé a jegyzetben hivatkozott munkája 58-61. és 126-138. oldalakon. Jelen közlésünk betűhív, javításokat nem végeztünk. Az erődváros kialakulása és fejlődése Az oszmán-török hatalom magyarországi terjeszkedése az ország fővátxrosának elfoglalását követő évtizedekben mind erőteljesebben állította előtérbe a Bécs felé vezető útvonalak mentén fekvő várak megerősítésének fontosságát. A védelmi vonal egyik természetes láncszemének a győri vár kínálkozott, amely a Duna, a Rába és a Rábca találkozásánál évszázadok óta ellenőrizte a folyami átkelőket és a Duna-Bakony közötti síkságot. A püspök tulajdonában lévő Castrum ekkortájt már több éve alkalmatlan volt érdemi védelmi feladatok ellátására. 1529-ben a Bécs elleni szultáni hadjárat idején a hatalmas túlerő láttán Christoph Lamberg várkapitány végül is egyetlen lehetséges döntésként felgyújtatta a várat és elvonult katonáival. A nehezen meginduló helyreállítás kezdetben a hajdani állapotok visszaállítására, a püspöki vár sérüléseinek a kijavítására törekedett. A negyvenes évek elején a váralján fekvő káptalani mezővárost is palánkkal kerítették, 1545-ben már álltak a városkapuk, a palánkot árok vette körül. A végső döntés az építkezések kiterjesztéséről azonban csak egy évtizeddel később következett be, amikor Sforzia Pallavicini országos főkapitány javaslatára a bécsi Haditanács elrendelte az egész váralját körülvevő, bástyákkal tagolt fal- és árokrendszer építésének megkezdését. A helyi jellegű török hadjáratok (Tata elfoglalása: 1557) hatására ekkor egy ideig változatlanul a régi fapalánkok javítása folyt, ám ezenközben - a kor legnevesebb olasz építőmestereinek bevonásával I- megindult a korszerű erőd tervezése. Az 1559 táján Pietro Ferabosco munkája nyomán elkészült modell ennek megfelelően egy olasz típusú erődítményt ábrázolt. Az 1559 .évi országgyűlésen benyújtott királyi előterjesztés a legsürgősebben megerősítendő nyolc vár között sorolta fel Győrt. A következő évben Francesco Benigno és Bernardo Gabellio irányításával megkezdődött az építkezés. A Rába és Rábca folyók által közrefogott Szigeten felállított téglavető kemencék ezer számra ontották a téglát, az alapokat erősítették a környékbeli lebontott plébániatemplomok faragott kövei, Deutsch-