Gecsényi Lajos: Győr város telek- és házösszeírásai 1564-1602 - Városi Levéltári Füzetek 7/2003 (Győr, 2003)

Bevezető: Győr erődváros kiépítése a 16. század második felében

mondván, hogy a polgárok, katonák és kereskedők ismét át akarják venni a tulajdonukat. Több évi eredménytelen huzavona után 1602 nyarán Eggenberg főkapitány a Haditanács szigorú intézkedését kérte, mivel előterjesztése szerint - a város visszafoglalása óta állandó viták folynak az egyháziak és világiak, a polgárok és a regiment-alattvalók között a telkek miatt. A telekkönyv - érvelt Eggenberg - nem csak a jogszerűség, de a régi rend és a kiváltságok helyreállítását is segítené.

1 Végül is Rottenberger vélhetően meghajolt a parancs előtt és a kért jutalom kifizetését követően visszaadta az elvitt iratokat, amelyek részben alapjául szolgáltak a telek- és tulajdonviszonyok tisztázásához. A kötetté fűzötf másolatokat együttesen Hans Wolf Springer - ismerefxteink szerint a bécsi Haditanács jegyzője - aláírása és II. Ferdinánd (1618-1637) pecsétje hitelesíti. Ez feltételezi, hogy a másolatok a ma ismeretlen helyen lappangó eredeti alapján

3 1617, az újabb telekkönyvi felvétel alkalmával készültek, de haditanácsi hitelesítésükre már Ferdinánd trónra lépését követően került sor. (Az 1617-ben készült összeírást a felmérésben részt vevő 11 tagú polgári és katonai vegyes bizottság tagjai aláírták és megpecsételték) A forrás német nyelve erősen torzult. Nem csupán a magyar család- és fxkeresztnevek többsége szerepel hibásan, gyakorta értelmezhetetlenül, de számos helyesírási pontatlanság, következetlenség nehezíti a német nevek azonosítását is. Ez is közrejátszott abban, hogy nem készítettünk összevont névmutatót, és természetesen nem közöljük az első három jegyzékhez készült korabeli névmutatókat sem, amelyek az esetek többségében a keresztnevek rendjébe sorolták a tulajdonosokat ' Österreichisches Staatsarchiv. Kriegsarchiv. Hofkriegsratsakten Exp. 1602 May 5. és Juni 4. 2 A jelenlegi kötés, a régi egyszerű - a belsejében lévő kalendárium-lapok azonosítása szerint - 17. század eleji, már-már széteső pergamen-kötés helyett készült 1983-ban Budapesten, a Magyar Országos Levéltárban. 3 Villányi Szaniszló, aki első ízben publikálta a telekkönyv egyes részeit, arra hivatkozik, hogy Ráth Károly szerint az eredeti a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában található. Lásd: Győr-vár és város helyrajza, erődítése, háztelek- és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. In: Értesítő a pannonhalmi szt-Benedek-rend győri főgymnasiurnáról az 1881/82. tanév végén (Győr, 1882) 123. old. 1. jegyzet. A MTA Kézirattárának vezetőjének Dr. Rozsondai Mariann asszonynak a közlése szerint, amelyet ez úton is köszönök, az eredeti példány jelenleg nem található a gyűjteményben.