Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1612-1616 - Városi Levéltári Füzetek 6/2003 (Győr, 2003)
Regeszták 1600-1605
pénzfizetésnél, avagy az áldomásnál ott lett volna. Emiatt az ország törvénye szerint a kereset ellen semmit sem bizonyíthat. Minthogy nem az történt, hogy a tanúk közül ketten, vagy hárman egyaránt ugyanazt vallották volna, hanem mindegyik máshogy szólt, ha valamit [az alperes] bizonyítani tudna is, amellett csak egy ember szólt, azért az ország törvényei szerint nem szabad helyet adni e bizonyításnak. Minthogy [az alperers] egyenesen nem bizonyított, azért [a felperes] azt kívánja, hogy az uraim az ország törvénye szerint ítélkezzenek felette. ítéletet vár. Az alperes ugyanazon ügyvédje mint korábban tiltakozik költségei, fáradtsága, hosszú fogsága miatt és azon összegről is, amint a felperesek (Ak.) magukért kezest állítottak. Kijelenti: helye van a tanúbizonyításnak, mert abból nyilvánvalóan kitűnik, azon lovakról van szó, amelyek az alperes kezénél voltak. Azt tudja, hogy ő [t. i. a másik peres fél] a ráctól pénzért vette, amint a korábbi végzés is tartja, és több lóról nem köteles számot adni. A felperes az ő fenti felelete mellett kíván megmaradni, és kéri, hogy [a Hármaskönyv] II. rész 32. címe, illetve III. rész 34. címe olvastassék el azokat vessék össze a fent leírt feleletével. A felperes a bölcs bírák korábbi végzéséhez tartja magát. Végzés: azon lovakról, amelyeket Császár (Cyasar) János kezében találtak - az óvári Hosszú (Hoszu) Istvánét 177 - azokról Császár (Cyasar) a beadott tanúvallomásokkal elégségesen bebizonyította, hogy azokat egy Golica nevü ráctól igaz pénzen vette. Ami pedig Zákány Vince lovairól született keresetet illeti, abban Császár (Cyasar) Jánosnak nem kell törvény elé állnia, mert azokat nem tapasztalták a kezében. Ezért Császár (Ciasar) Jánost felmentik. A felperes fellebez. Az alperes az ítéletet meghallva azt kívánja, hogy a megnevezett felpereseken azok saját kötelezése és a kezesek állítása szerint az alperes kárát, fogságát, gyalázatát, költségeit a törvény szerint vegyék meg. ítéletet vár. A felperes fél nem fogadja el a fenti kívánságot, még ha a fent megírt fellebbezésben ez a végzés meg is maradna, a kárt, a költséget nem szokták az alperes számára megítélni, hanem elég, ha a fejét menti. Ugyanis az alperes által felhozott méltatlanságnak is a közbizonyításból (communis attestatio) kell kitűnnie, de [az alperes] a felperest semmiben sem marasztotta meg, hanem az csak a keresetére maradt. így semmi oktalanságon nem maradt. Az alperes szerint ami egyszer tetszett a felperesnek, az most is tetszen, és ez a 100 ft-os ajánlásra vonatkozik. A felperes szerint a viszont büntetés alól (pena talionis) mentesítették, azt a másik félen egyik (törvény)szék sem ítéli meg. Sor fölé írt, egybemosódó, nehezen olvasható név. Előtte a jegyző Deseo Jakabot írt, amit áthúzott.
