Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1612-1616 - Városi Levéltári Füzetek 6/2003 (Győr, 2003)

Regeszták 1600-1605

pedig az ország törvénye úgy tartja, hogy erőszakkal egyszerű panaszra elítélni nem lehet. Ezért a dominus magistratus köteles vizsgálatot (inquisitio) tenni, amiből kitűnne, mentenie kell-e magát az alperesnek, avagy nem, és ha igen, akkor miként, hogyan, hányad magával, ahogy minderről a [Hármaskönyv] II. rész 32. címe ír. A felperes nem fogadja el az alperes feleletét, mert a kifogásokkal csak eltért, így egyenesen feleljen. Ha megteszi az is jó, han nem akkor rá ítélethozást kér. Végzés: immáron a fellebbezésekben az urak is néhányszor megírták, hogy az alperes efféle sok kifogással hagyon már fel és az ügy érdemére egyenesen feleljen. Az alperes tiltakozik és előadja: e perben semmiféle bizonyíték sincs, és a bírák sem ismerik el, azt, ami az idézett helyen, [a Hármaskönyv] II. rész 32. címében van, hogy harmadmagával mentse magát. A felperes szerint az alperes felelete nem a végzés alapján történt, mert [a Hármaskönyv] II. rész 8. címében nyilvánvaló írás van arról, hogy a teljes vád tagadása esetén ezt az állítást meg kell erősíteni. Végzés: ugyanaz mint fent. Az alperes tagad és a fejére („adcaputt") [kíván esküt tenni?]. A felperes nem engedi, ítéletet kér. Végzés: minthogy az alperes a fejét letette és azt a felperes nem fogadta el, azért az alperes huszadmagával mentse magát. Az alperest kezességen kibocsátják, hogy perét

176 oltalmazni tudja. 1805. (VI. 152-155.) Felvétetett Császár (Ciasar) János (providus) és Zákány (Zsakany) Vince (nobilis) pere. A felperes ügyvédje előadja: az alperes bizonyításainak teljességgel le kell szállniuk, mert ő sem a felperes keresete, sem önmaga felelete szerint semmit sem bizonyított, mert az első tanú lovat nem hogy vett a Golica nevü ráctól, de arról semmit sem szólt, hogy mikor, mennyiért történt és miféle személyek voltak ott. A második tanúnak sincs helye, mert az csak egy „ ...kek hereit... " lóról emlékezik meg, amiről a többi semmit sem tud. A harmadik tanú vallomásának sincs helye, mert az más ráccal történt beszélgetésre emlékezik és ő sem tud sem a lovak számáról, sem szőréről sem pedig az időpontról semmit sem emlékezni, sőt mindenben különbözik, így emiatt az ő tanúskodásának le kell szállnia. A negyedik tanú vallomásának ugyancsak le kell szállnia, mert csak egyedül vallja, hogy két lóról van szó, „ ... egy szepleös az másik veöreös... " , és a többi tanú ezekről a lovakról semmiféle említést nem tett. így ennek sincs helye.Minthogy az ötödik tanú csak hallomás alapján beszélt, azért az ország törvénye szerint annak sincs itt semmi helye, ugyanis nem nevezte meg azt a személyt, aki vagy az adásvételnél, vagy a A jegyző először „Igassagatt" írt, de azt átjavította a tárgyilagosabb, szakszerűbb „causaiat"-ra.