Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1612-1616 - Városi Levéltári Füzetek 6/2003 (Győr, 2003)

Regeszták 1600-1605

Ami pedig azt a többi jószágot illeti, amit a felperes keresetében állít, azokról az alperes sem számadással, sem törvényes válaszadással nem tartozik, ugyanis sémit sem kaptak kezeben...". A gyanúsításnak Magyarország törvényei szerint azért nincs helye, mert a megírt törvényhelyek szerint, ha az elveszett jószágot a kezében - t. i. birtokában - találják, [akkor bűnös]. így az alperes az idézett törvényhelyek alapján igazságos ítéletet, a felperes elmarasztalását kívánja az ő költségei, fogsága, 400 ft-os kezessége miatt. Az alperes tiltakozva mondja: az idézett törvényhelyekre nem alapozható e dolog, mert ez a jószág táborban veszett el, ott is találták meg. Más a bizonyítás ügye, amit az alperes a kereset szerint magára vállalt, így ennek megtételét kívánja. Ha nem teszi meg mondasék ellene ítélet. Az alperes ünnepélyesen tiltakozik; az idézett törvényhelyek Magyarországon mind a vármegyékre, mind a városokra és falvakra vonatkoznak, nem csak itt Győr (?) (Beö) városban, hanem egyebütt is. A bizonyításra pedig - az ország és a város régi szokása szerint - időpontot kér. A felperes a korábbiakhoz visszatérve ítéletet kér. Szerinte nem lehet [az alperesnek] időpontot adni, mert maga vallja fel. Végzés: az alperesnek saját mentségére még egy időpontot adnak; tizenötöd napra bizonyítson, mert most a méltatlanságról nem bizonyít és azt megítélni nem tudják. 1746. (VI. 129.) Felvétetett a felperes Mathias Hoat (?) pere Kürtösy János deák (Ltru.) és az ő felesége, Katalin asszony ellen. Ez az első kérelmi szak. A felperest Karossy Pál képviseli. 1747. (VI. 129.) Mészáros (mesaros) Lénárt Harasy Mihályt [ügyvédnek] vallja. 1748. (VI. 129.) Végzés: minthogy a felperes újonnan is fogságban tartatja az alperest, azért ez a fél is - t. i. a felperes - köteles az alperesnek elegendő kezességet adni, minthogy az alperes magát mentve bizonyítani akar. 1749. (VI. 129-131.) Felvétetett Okicz István, a győri káptalan officiálisának a pere Hercegszőlősi Barbély (Barbel Hercegsölösy) István (S.) ellen. A felperes képviseletében Siey (Syey) János azt kívánja, hogy az alperes az ítélet szerint feleljen meg, különben hozzanak ítéletet. Az alperes képviseletében Szily (Zsily) Lőrinc tiltakozik; szabadjon néki minden törvényes orvoslattal (t. i.: jogorvoslattal) élnie, továbbá a kereset elolvasását kívánja. Az alperes ügyvéde ünnepélyesen tiltakozik, ahogy azt 1616. május 6án is tette, ugyanis nem tűnik ki a felperes egybeesése e hivatalos úrral (d[omi]n[u]s magistratus). Az ország törvénye, a [Hármaskönyv] II. rész 77. címe azt tartja, hogy a mevádolt félnek az új ítélet mellett minden elfelejtett dologról szabadjon a bírák előtt szólnia és új ítéletet magához vennie. Minthogy az első