Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1606-1611 - Városi Levéltári Füzetek 5/2002 (Győr, 2002)

Regeszták 1606-1611

846. (IV. 86-87.) Nováki Szabó (Nouaky Zsabo) György, Szily (Zsyly) Lőrincet ügyvédnek vallja Pajzsjártó (Pais Jarto) Pálné ellenében, és előadja: Dorottya asszony, Verebélyi Szeöch (Zsöch) Mártonnak Ilona asszonytól - az ő első feleségétől - származó leányának, aki most Nováki Szabó Gegley házatársa, felvallott ügyvédje Szily Lőrinc. A felperes fél most ezen asszony képviseletében perel a tiszteletre méltó Erzsébet asszony mint alperes ellen, aki a néhai verebélyi Szabó János özvegye, most a tisztes és becsületes Pajzsjártó (Pais.) Pál házastársa. [A felperes] az alábbi feleletet adja: 1609. év Pünkösd nap (június 7.) körül, a Győr vármegyei Győrben a megnevezett verebélyi Szabó János e világból kimúlt. O a felperessel vér szerint egy volt, és betegágyában több, bizonyos vallomást tett, ahol is vallott, néki Győrött a bécsi (becy) kapura menő utcában egyfelől Palién, másfelől Tobias Groff házai mellett egy háza van. E házról Verebélyi Szabó János az alábbi vallást tette: annak a felét adják el és az ára legyen az árváké - míg azok fel nem nőnek -, bizonyos embernél, ha pedig az árvák meghalnának, szálljon ez a pénz az ő atyafiaira. Továbbá: a megnevezett Szabó János Ilon asszonynak, az ő anyjának 25 ft-ot hagyott, amely - minthogy Szabó meghalt - a felperes félre szállott. A megnevezett alperes nem ezek szerint perelt, hanem az emljtett házat más idegen embernek bérbe adta („idegen embernek bérben vetete"), pedig a felperes a vér szerinti atyafi. Tiltotta is azon házat, hogy senki bele ne mehessen, és örömmel leteszi a 10 ft-ot („eztendőnkhetott"), azután a 25 ft-ot is kéri, mert az anyjáról a leányra száll. E dolgokban ítéletet vár. 847. (IV. 87.) Végzés: minthogy immáron ez a harmadik kérelem, abból semmi vétke sem származott a felperesnek, hogy nem szólította az alperest. A másik ok: amikor a felperes az alperes ellen a keresetét előadta, nyilván megértette, hogy ő ellenük ágál, de akkor az alperes ellentmondást nem tett, tehát semmi vétek nincs, így menjenek az ügyre. Az alperesek azt kívánják, hogy a felperes fél minthogy nem ebben a városban lakik, állítson kezest, ha méltatlan háborgatás történne, a jövendőben a bírónak legyen honnan végrehajtást tennie. A felperes ügyvédje tiltakozik, minthogy az alperes magát belebocsájtotta a perbe, most már a felperestől nem kérheti a kezes állítást. Különben is aki kezességen van, az egyfajta fogoly. Azért erről ítéletet kér. Minthogy a felek immáron belebocsátkoztak a perben nem kívánható a kezes állítás, ezáltal a törvény a felperes helyzetét súlyosbítaná. Az alperes ünnepélyesen tiltakozik, és a kereset másolatát kéri. - A felperes ugyanazt mondja, mint feljebb. Végzés: az alperes számára a másolatot ki kell adni, „ es semin sem marattak az Ik".