Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1606-1611 - Városi Levéltári Füzetek 5/2002 (Győr, 2002)

Regeszták 1606-1611

1610. május 13. 842. (I. 368.) Szeöch (Zseöch) Benedek bíróságában Nagy Szabó János, Alapy Balázs, Marton Szabó (Zsabo) Gergely Győr város közé adták magukat. 1610. május 14. 843. (IV. 84.) Szeöch (Zseőcz) Benedek bíróságában felvett perek. 844. (IV. 84.) Bánky Mihály Siey (Sey) Jánost ügyvédnek vallja, a mostohaanyja, Bánky Andrásné, Margit asszony elleni perben. 845. (IV. 84-85.) Felvétetett Mészáros (Mes.) Ambrus pere. Az alperes ügyvédje azt kívánja mint korábban: a tiszteletre méltó tanács hirdessen ítéletet. A felperes képviseletében Szombathelyi Péter (Petrs. de Zsah.) kijelenti: az alperes semmit sem felelt a felperes keresetének érdemére, mert a kereset megfogatáson (árestáción) alapult, és nem adóssági ügyben, ahogy ő válaszában véle szemben vitatkozott. Ezért [az alperes] válaszát nem fogadja el. Amiféle tanúkat szedett a felperes ellen, annak ebben az ügyben helye nincs, mert más nemes személyek, mert a nemes személyek ügyében nyilvánvalóan szól [a Hármasköny] II. rész 24. címe, ahol is az van: „hogy az köz tudomanhan nemes szemel ellen nem vetetnek he az paraszt semeliek, hanem egy mas akaratból". Továbbá az 1546. évi 43. pozsonyi (posoni) törvénycikk arra vonatkozik, amit az alperes vitat, azaz: a felperesnek polgári helyen álló lakása van. [Az idézett helyen] a futott nemes emberek kitétel áll. Továbbá: Lajos király ugyanezen szabadságot adta. Mindezek alapján nem tűnik az ki, hogy az [alperes] az ő borait árestálhatta volna, mivel őt az ő illetékes bírája előtt adóssá semmiben nem tette. László király törvényének 88-89. cikkelye kimondja, a nemes az sem személyében, sem javaiban meg nem tartóztatható. Mindezek nyomán a méltatlan megtartóztatásért ítéletet kér. Az alperes ügyvédje legelőször a hallottak miatt tiltakozik, különösen a felperes azon felelete miatt, hogy az alperes válasza nem illeszkedik az ő keresetéhez. Szerinte teljességgel illeszkedik ahhoz, mert abban bőségesen ki van fejtve, hogy a megtartóztatott borok ugyanis nem nemes, hanem paraszti tulajdonon termettek, ráadásul pénzen vett javak. Mindazok a törvények és törvénycikkek, amelyeket a felperes ügyvédj e(i) idézett(/tek), azok itt semmiképpen sem használhatók, mert azok csak nemes földön és nem polgárin termett jószágokra vonatkoznak, e borok pedig - ahogy mondotta - nem nemesi helyről származnak. Ahol pedig azt álljtják, a tanúk nem használnak, arra azt mondhatja: az alperes akkor nem perelhetne, „ha semeliekben volna esz vesés auagyis verekhedesznatalantan vgy lehettne ", de most ingó vagyonról van szó, és ez esetben a polgárok perelhetnek a nemesekkel. Minthogy a megtartóztatott borok paraszti borok, ezért azt [az alperes] méltán megtehette, és egyrészt számot is vetett vele, másrészt 160 tallára [az alperesnek a felperesnél] van. amit be is bizonyít. Végzés: az ítéletet más időpontra hagyták.