Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1606-1611 - Városi Levéltári Füzetek 5/2002 (Győr, 2002)

Regeszták 1606-1611

1610. március 19. 828. (IV. 78.) Pajzsjártó (Pais Jarto) Pálné, Erzsébet asszony teljes hatalmú ügyvédjeként urát, Pált vallja, aki pedig Szombathelyi (Zsom.) deákot nevezi meg ügyvédjének. 829. (IV. 78-80.) Mészáros Ambrus felperes Szily (Zsyly) Lőrincet Szalay György ellen ügyvédjének vallotta. Az alperes legelőször is minden költsége, és a jövendőbeni fáradtságai miatt tiltakozik. A méltatlanságról a következőt mondja: ahol a felperes azt hozza elő, hogy az alperes valamiféle nemes jószágát, úgymint 8 icce borát megtartott, arra azt mondja: az a bor nem nemes, hanem pénzen vett jószág, és azokhoz az alperes hasonlóképpen jogot formál, hisz nemes jószág az az, ami a szőlőn terem, de ettől minden vámot, harmincadot megfizetnek. Másodszor: azt mondja, ha úgy lenne is, miképpen a felperes mondja, hogy ő egy nemes személy, az az ország törvényeiben meg van írva, hogy a nemes személy, vagy a futott nemes ember ha a város, a polgárság közé adja magát, oda tartozik, akkor minden polgári javáról és kereskedéséről a városi bíró előtt kell törvénybe állania. Ezért az alperes méltán tartotta meg azokat a borokat. Hogy a tiszteletre méltó bírák mindezt jobban megértsék elmondja: az alperes a felperessel több mint fél évig [kereskedőjtárs volt, bizonyos jószágokban. Egy időben ők mint társak Tolnay Jánosnak és Szeöch (Zsöch) Ferencnek közös akarattal 410 ft-ot adtak. A megnevezett személyek ezért sertéseket hoztak, de az a pénz, amelyen a jószágokat eladták, az a társaság között nem osztódott fel, hanem Szeöch Ferenc azt borokba fektette, és a és a költségeket is ebből fedezte. Már ebből is kitűnik, hogy az alperes [kereskedő] társ. A pénz a kereskedésben egyaránt közöttük forgott, és ebbe a közös pénzbe az ő része is benne volt. A kereskedéssel kapcsolatban az alperes a felperest fő emberek által is intette, az adósságát perpatvar nélkül adja meg. Egy időben 136 ft-tal volt adósa, és ebbe nem csak az adósság, hanem a tőke („ derek penzy ") is benne volt. Továbbá más, ugyancsak sertésekkel folytatott kereskedésben, minthogy a résztvevő két társaság „apro pénzel az fizetésnek arratt föl nem ertek", &z alperes saját tulajdon pénzéből 160 tallért adott, amely 200 magyar forint. Mindez kitűnik a bizonyságokból, a számadásból. Összesen 336 ft-ot kér a felperesen, amit főemberek segítségével is megpróbált már.De minthogy [a felperes] ezt az adósságot nem akarta megadni, az az oka a borok megtartóztatásának. Már az elmondottakból is kitűnik, hogy igaza van. A felperes sokszor tagadta, hogy 32 1/2 ft-nál többet az alperes nem adott („ az Inel nem lata "). Mindezek fölött ők kereskedésük során tallérban a komáromiakon kívül soha senkinek nem fizettek, de az a bizonyításból is kitűnik, hogy a disznók árába a 160 tallért beadták, és az [alperes] kész a bizonyításra. A felperes ügyvédje tiltakozik, az alperes felperes félnek irattá magát csak azért, mert az ő megbízója (principalis) Isten fogságban van, és a törvényszékre ezért nem jöhetett. E dolog pedig mindenféle törvényszéket elenged (cessaltatt),