Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1606-1611 - Városi Levéltári Füzetek 5/2002 (Győr, 2002)

Regeszták 1606-1611

1606. június 3. 555. (I. 364.) Kovács (Kouac) Márton a város polgárai közé adta magát, a város igazságát Kapra István bírónak megfizette. 1606. június 9. 556. (III. 43.) Kapra István bíró és őkegyelme tanácsa előtt felvett perek. 557. (III. 43.) Nagy György és Nyilas (Nelasz) Bálint egymás között a következőképpen megalkudtak: Nagy György 65 ft-ot ad Bálint uramnak, Bálint uram pedig köteles a házát a káptalanban Nagy György számára felvallani. így a jövendőben Nagy György szabadon annak adja el a házat, akinek akarja. 558. (III. 43.) A révfalui (Refalvy) bíró vallása: „...Dorko Böstörcejne mar az refaluy polgárok között, hanem ez vtan ha leszen. " 559. (III. 43-45.) A felperes. Bornemissza (Bornemisa) István kívánja, hogy keresse Kertes Ferenc Besztercei (Bösterei ?) Mártonnén, személye szerint állíttassa elő, és ha megfelelni nem akar, ellene ítélethozatalt kíván. Az alperes ügyvédje legelőször is tudomásul teszi, hogy ő az első feleleténél nem szabad akaratából jött a bíróság elé, mégis mindezért Magyarország régi szokása szerint azt kívánja, hogy a kezesség leszálljon, mert az nem elég, hogy ilyen dologban legelőször az embert megfogják, hanem panaszt kell tennie a bírónál, aki a törvény napot hagy. De minthogy a felperes magának eleget tett, az alperest megtartóztatta, majd kezességen elengedte, aki most is kezességen van. Idegen bíró, a német profosz előtt Magyarország törvényei szerint kívánja, hogy a kezes személy 24 ft bírság alatt felszabaduljon, és a felperesnek - aki őt megbotoztatta, ahogy az leírásra került a méltatlan letartóztatásról felvettekben - egy újabb, 25 ftos bírsága legyen. A felperes tiltakozik azért, mert a másik fél idegen bírót állít; maga az alperes többször is mondta, hogy a profosz alá tartozik. Végzés: minthogy semmiféle bizonyos ura nem volt az alperesnek, ő sem a város, sem pedig a profosz alá nem tartozik, hanem egy bizonytalan lakos, azért a felperes méltán fogatta őt le, kezesítette meg, és ez a kezesség addig nem száll le róla, amíg a kezesség szerint a kezes az alperest elő nem állítja, így az alperesnek meg kell felelnie. Az alperes ügyvédje szerint az nem szabad akaratából, tiltakozás szerint felel, mert ha bármi történt volna, a felperes akkor is eleget tett magának, az alperes feleségének a házára, szállására is ment, ott hatalmaskodott, [az asszonyt?] kövekkel és téglákkal kergette, de az nem tudott, hogy ezt milyen okból tette. A házban