Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1606-1611 - Városi Levéltári Füzetek 5/2002 (Győr, 2002)

Regeszták 1606-1611

az alábbiakat vallotta:] az elpusztult lovat

174 [Barbély] maga felvagdalta és úgy hordta ki Péter szolgájával együtt, a felesége pedig a belet teknőben

175 hordta ki. A felperes azt kívánja, hogy az alperes mindezeket bizonyítsa be,és ha afféle embernek bizonyulna, úgy vállalja büntetését feleségével és gyermekével együtt („en le vlek felesegemmel giermekhimel"), de ha nem, ugyanolyan ítéletet vár [az alperesre], mint az ő reá. Az alperes hasonlóképpen azt kívánja, a felperes bizonyítsa be, amiben őt [Katus asszony] rútította. Végzés: mindkét fél tizenötöd napra bizonyítson, a bizonyítás után ítéletet mondanak. 1611. január 21. 993. (IV. 130-131.) Szabó (Zsabo) István, a tiszteletreméltó győri káptalan (captly. Jau.) officialisa hivatalból indított pere szőgyei Nagy (Nagy de szegie) Miklós ellen. A felperes előadja: 1610-ben, Szent Katalin nap (november 25.) táján, mind az ország, mind Isten parancsolatát hátravetve, nem tudni mi okból, hisz [az alperesnek] felesége is volt, aki most is él, második asszonyt vett magához ágyastársul. Minthogy erről nyilvánvaló tilalom van mind az ország törvényében, mind az isteni parancsolatban, azért mint afféle házasságtörő személyről ítéletet kér az ispán úr. Az alperes nem kíván perelni, hanem a bírák kegyelmére hagyja magát, cselekedjenek vele amit akarnak, ő fejét letette. A felperes ítéletet kér e vallomás felől. Végzés: minthogy [az alperes] az urak kegyelmére hagyta magát, a város törvénye („az my törueniönkis") azt megengedi, hogy ha az uraktól kegyelmet kaphat „jo jonaV (?), ha nem, úgy a következő törvénynapon érdeme szerint ítéletet mondanak, „ es ha kegielmet nem nierhett, hat ez vdeö alatt mint es hogy volt az elöbeny feleségétől el hiiöie (?) auagy az felesege adott okott az egymastal ualo válásra, arról irast es bizonsagott hozasson ". 994. (IV. 131.) Balogh Lukács és Gadocy Zsófi asszony pere el múlt, ez volt a harmadik kérelem. 995. (IV. 131.) Szabó (Zsabo) Márton felperesként Mészáros (Mesz.) Gergelyt szólítja. - Az alperes a második kérelemben van. 174 A jegyző „louakfhjtt" írt, de a szövegösszefüggésből egyértelműen egy lóról van szó. 175 Utána kihúzott szövegtöredék: „az feo... ". Minden bizonnyal a megfőzessél kapcsolatban akart valamit a jegyző írni, ami esetleg az alperesi előadásban visszavonásra került.